Váratlan utazás

Reggel 7 óra körül ébredeztem. Hirtelen azt se tudtam hol vagyok, aztán ráeszméltem a tegnapra. Körbenéztem, de sehol senki. Hirtelen megreccsent a padló, és ott állt Tomi kaján mosollyal az arcán.
- Jó reggelt. - kezdtem. - Szép ez a reggel.
- Szép bizony. De talán lehetne még szebb is. - mondta enyhén rekedtes, füstös reggeli hangon.
- Mire gondol Tanár úr. - folytattam egy kis fortélyt belevéve a szituációba. Ledöbbent ezen, és bevetődött az ágyba. Szúrós tekintettel rám nézett, majd hirtelen lágyan megcsókolt.
- Erre. De még egy ilyen, és véged! - mordult fel kicsit erőteljesebben. Nem tudtam mást tenni, mint bólintottam egyet, de tudtam, hogy nem ez volt az utolsó Tanár urazásom.
A finom csókok rengetege után egymás mellett fekve, mélyen elvesztünk a másik tekintetébe. Egy szó se hagyta el a szánkat, csak voltunk. A csend, és mi. De miért is tarthatna sokáig ez az idillikus pillanat, megcsörrent Tomi telefonja. 2-3 mondat után lerakta, majd visszafeküdt. Betegség miatt behívták, hogy tartson meg egy edzést. Felöltöztünk, rendbe raktuk az ágyat, mely rengeteg gyönyörű élményt adott nekem. Nyúltam már a kilincs felé, amikor megállított, és még egy hosszú-, és édes csókot váltottunk. Aztán elváltak az útjaink.
Aznap már nem is beszéltünk, furcsa is volt. Lehet hogy csak ennyi volt, vagy nem is számított neki ez semmit? - morfondíroztam. De inkább elhessegettem ezeket a gondolatokat, és csináltam a dolgaimat tovább, ahogy kell.

A hétvége során szüleim elutaztak, enyém volt a lakás. Azonban beugró csapatként egy tornára voltunk hivatalosak. Szerencsére csak 30 km-re kellett utazni, úgyhogy nem volt nagy a távolság. Tomi az öltözőben kerülte a tekintetemet, nem értettem igazán. Azonban ahogy kiléptünk a pályára elfelejtődött minden, és csak a játékra összpontosított a csapat.
A mérkőzések után mindenki elkészült, indulásra készen volt. Tomi kocsival érkezett a meccs helyszínére, de én a csapatbusszal érkeztem, ami azonban nélkülem indult el vissza. Kicsit nevettem, hogy fasza, mindegy, valahogy megoldom. A buszpályaudvar közel 4 km, de elindultam szépen, lassan. Csak hazaérek valamikor, végül is ráérek - gondoltam magamba.
Hirtelen megállt mellettem egy kocsi, meglepő, hogy ki volt az.
-Elvigyelek kölyök? - Kérdezte Tomi gyönyörű-, mégis kicsit ironikus mosollyal. Nem hagyhattam ki a lehetőséget: - Tanár úr, nagyon megköszönném. Kedves Öntől ez a felajánlás.
A mosoly egy másodperc alatt eltűnt az arcáról. Éreztem, hogy kihúztam a gyufát, de néha muszáj kicsit odapirítani. Beszállván a kocsiba elindultunk. Megkérdezte mi a programom, aztán ecseteltem neki, hogy semmi különös, max. tévézés, meg a pihenés.
-De egyedül vagyok a hétvégén otthon, úgyhogy ha gondolod.. - Be sem tudtam fejezni a mondatomat, már jött a válasz.
-Természetesen, gondolom. Mit szólsz, akkor ha egyből hozzátok megyünk?
-Legyen úgy. - Feleltem, és éreztem, hogy elkezd bizseregni a testem. Az út hátralevő részén a meccsről beszélgettünk, mindeközben a kezem a combján pihent, és néha rátette az övét is. Éreztem, hogy itt valami elkezdődött.

Ahogy beértünk a lakásba egyből egy heves csókot váltottunk. Érződött mind a kettőnkön, hogy szükségünk volt erre. Egy gyors vacsora után hirtelen az ágyban teremtünk mind a ketten. Elmondta, hogy mondta a többieknek, hogy induljanak el nélkülem, mert úgyis megy a szüleihez, akik velem egy településen laknak, és akkor nem kitérő neki. Szóval, nincsenek véletlenek.
Egy lassú, nyugodt zene szólt a laptopról, miközben romantikus csókok sora történt. Tüzelt a testünk, éreztük egymás hőjét, és úgy éreztem, hogy soha sem akarom, hogy ennek a pillanatnak vége legyen.
Az érzéki csókolózás után lassan elkezdtem lefelé haladni a testén. Apró csókokat ejtettem, amit ő olykor-olykor apró-, halk nyögésekkel díjazott. Elértem a gyönyörű farkához. Gyönyörű egyenes, formás darab. Megkóstoltam a hegyét, megízleltem. Azonban ekkor jött a meglepetés számomra. Tomi hirtelen megfogta a fejemet, és szenvedélyesen elkezdte a számat baszni. Nagyon hirtelen volt ez a váltás, és őszintén szólva annyira nem is jött be.
- Mondtam, hogy ne Tanár uraz többet, mert megjárod Kölyök. - mondta közbe. Öklendeztem, mert alaposan megtömte a számat. Gondoltam magamban, nem baj, te is fogod még az én farkamat kényeztetni, akkor visszakapod majd. A könnyem kicsordult, ekkor abbahagyta. Kapkodtam a levegőért, de ő is, ahogy észrevettem élvezte.
Úgy gondoltam, én megtettem a kötelességem egy részét, most Ő következik. Hason feküdt az ágyon, én pedig elé álltam. Lassan, alaposan elkezdett kényeztetni. Isteni érzés volt. Egy pillanatra megfordult a fejembe, hogy én is csinálok egy hirtelen váltást, de elvetettem az ötletet. A csípőm ütemes mozgását ő is felvette, és istenien csinálta. Elképesztő élmény volt, ma is kiráz a hideg. Éreztem, hogy nem bírom sokáig, de annyira jó volt, hogy nem bírtam kivenni a szájából. Egy nagyobb nyögés-, és lélegzetvétel után beleélveztem a szájába. Minden cseppjét lenyelte, úgy, ahogy múltkor is. Utána felnézett rám, és azzal a vadító mosolyával ennyit mondott:
- Még mindig isteni. Köszönöm minden cseppjét Kölyök!
Én sem szerettem volna Őt kielégületlenül hagyni, ezért befeküdtem mellé az ágyba, és csókolózás közben vertem a farkát. Néha a mellbimbójával is játszottam, hogy segítsem a csúcshoz. Egyre szaporodtak a levegővételek, és éreztem közel a cél. Akartam, hogy rám élvezzen ezért feltérdelt és a mellkasomhoz irányította a falloszát. Úgy buggyant ki a nedű, mint a vízesés. Az arcán pedig a kéj-, és az öröm őszinte érzete jelent meg. Letöröltem magam, és vettünk egy alapos fürdőt.
Az este hátralevő része kéz a kézben, ölelkezve és meghitten telt.



Igény szerint a történet folytatása következik.
Kritikát szívesen elfogadok, megköszönöm, ha véleményt formáltok.