Laura kalandjai I. rész Laura ébredése 11. fejezet

Azt az üdítő és mindent elsöprően boldogító délutánt követően, amikor ismét lefeküdt Rickkel, Laura valószínűleg rosszabbul érezte magát, mint valaha. A problémák, amiket igyekezett megoldani, vagy legalább elfelejteni, most minden eddiginél nagyobb erővel törtek rá. Nem volt ez olyan egyszerű, mint ahogy Rick gondolta. Szeretett a férfival szeretkezni. Azt hitte megőrül a vágytól és szinte természetfeletti erővel tört rá a gyönyör. A teste még napokig fájt, miután a férfi így elbánt vele.
De ettől még a vonzódás, amit Karen vagy Rina iránt érzett, kicsit sem csökkent.
Minden éjjel velük álmodott. Egyikükkel vagy másikukkal. De a legrosszabb csak akkor következett, amikor már egyszerre jelentek meg az álmaiban, ahogy kettejük között fekszik, és a két lány együttműködik azon, hogy őt a gyönyörök földjére juttassák.
Mindezek ellenére igyekezett mindkettőjüket elkerülni a munkahelyén, és végül, kétheti a vágyaival folytatott birkózás után, sikerült száműznie mindkettőjüket a lelkéből és már hosszú időt tudott úgy eltölteni, hogy nem gondolt egyik lányra sem.
Minden tökéletesen ment, amíg egyik nap meg nem szólalt a csengő, és amikor kinyitotta, Laura Rinát találta az ajtó előtt.
- Hello! – mosolygott rá Rina, mintha az előző találkozásuk nem is olyan kínosan ért volna véget, mint ahogy.
- Hello! – mosolygott vissza Laura halványan és a szíve ismét lüktetni kezdett a mellkasában.
- Fogadok, nem hitted volna, hogy valaha viszont látsz még, igaz? – kacagott Rina zavartan.
- Valóban nem.
- Nem akarsz behívni?
- Még a végén azt hinnéd, hogy valami hátsó szándékom van vele – válaszolta Laura komolyan.

Rina torokszorítóan gyönyörű volt. A haja rövidre volt vágva, így kilátszott hosszú, fekete hattyúnyaka, amely olyan tökéletes és hibátlan volt, akárcsak kecses kulcscsontja és vállai, melyeket mintha csak egy mesterszobrász faragta volna ki. Egy kivágott nyakú blúzt viselt, amely látni engedte selymesen csillogó bőrét, ahogy megfeszül a keresztcsontján. És látni engedte a szűk völgy bejáratát is, amely elválasztotta egymástól észvesztően gyönyörű melleit, amelyek látványától Laura önkéntelenül is nyelt egyet. Pontosan tisztában volt azzal, hogy igen is lenne hátsó szándéka azzal, ha behívná a lányt.
- Ez az egyik dolog, amiről szeretnék beszélni veled – sütötte le Rina a szemét.
Laura elmosolyodott.
- Akkor gyere be!
Próbálta nem Rina elképesztő, feszes, kerek fenekét bámulni, ahogy a lány átsétált a nappaliba és leült. Istenem, hagyd már abba! – parancsolt magára. – Nem igaz, hogy nem tudsz uralkodni magadon! Az élet nem csak a szexből áll. De Rina farmerja feszesen simult a testéhez, látni engedve hosszú lábai és formás feneke lágy íveit. Lágyan ringó feneke láttán Laura inkább behunyta a szemét és igyekezett egyenletesen venni a levegőt, aminek hála gyorsan sikerült visszanyernie az önuralmát.
- Hozhatok esetleg valamit inni? – fordult a lányhoz.
- Talán egy szódát – mosolygott Rina. - Vagy… bort, ha te is akarod.
- Ne aggódj! Nem fogom megpróbálni elcsavarni a fejed – mondta Laura és próbálta elkendőzni az élt a hangjában.
Rina mélyen a szemébe nézett.
- Igazából ez az, amiről beszélni szeretnék veled. Azt hiszem… igen. Talán rosszul reagáltam. Rosszul is éreztem emiatt magam az elmúlt időben. Talán tényleg csak egy baleset volt és most azért jöttem, hogy béke jobbot nyújtsak. Nem voltam egészen igazságos. Talán jobb, ha elfelejtjük az egészet. Egyet értesz?
Laura nehezen tudta elhinni, amit hallott. Biztos volt benne, ha most lett volna egy pohár a kezében, azonnal elejtette volna. El sem hiszem. – futott át az agyán. – Tényleg ezt mondta?
- Azt hiszem, el tudom felejteni, ha te is – válaszolta halkan, de nem mert többet mondani.
Hozott bort és poharakat a konyhából, majd kitöltötte az italt és tósztot mondtak.
- Az új barátságunkra! – emelte fel a poharat Rina félénken.
Laura elmosolyodott.
- Mitől változott meg a véleményed?
- Kedvellek téged – válaszolta a lány. – Furcsán néztél rám, és én rosszul reagáltam. De mindenki úgy bámul engem. Főleg a férfiak. Te voltál az első nő, aki úgy nézett rám, mint ők és én rossz következtetést vontam le. Tudom, hogy te nem vagy… leszbikus. Nem úgy nézel ki.
- Úgy érted, nem vagyok férfias? És kigyúrt.
- Igen – mosolygott Rina. – Amúgy is, hallottam néhány embert rólad beszélgetni a munkában. Ők sem hiszik, hogy az lennél.
- Micsoda megkönnyebbülés. – sóhajtott Laura és visszamosolygott a vonzó lányra. – Különösen te nem.
Még mindig egy kicsit furának érezte a dolgokat. Az emberek rólam beszélnek a munkában? Mit jelenthet ez? Kihallgathatta őket, amint arról beszélnek, mennyire meg akarnak dönteni? Vagy, hogy tudják, hogy a férfiakat szeretem? Furcsa. Valahogy nem tudom elképzelni.
Próbálta elhessegetni a nyugtalanságát, ami nem is volt olyan könnyű, tekintetbe véve, hogy milyen közel volt most Rinához, és milyen szemet gyönyörködtetően szép volt a lány. Folytatták a beszélgetést, és hamarosan mindketten ellazultak. Laura is meglepődött, hogy milyen merész utakra tévedt.
- Emlékszem arra, amit meséltél – mosolygott. – Hogy a barátod úgy megdugott, hogy alig tudtál járni másnap. Istenem, én is ezt éreztem. Úgy kipucolta mindkét lyukamat, hogy egy tolószékre lett volna szükségem.
- Mindkét lyukad? – kerekedtek el Rina sötét szemei. – Úgy értem engedted neki, hogy… ott?
Laura elmosolyodott.
- Tudom, mire gondolsz. De ettől talán még vadabb orgazmusokat élhetsz át.
- Nem fáj?
- Először. De a fájdalom elmúlik.
Rina színpadiasan összerezzent.
- Ó, nem hiszem, hogy én valaha végig tudnám ezt csinálni. Azok a… olyan nagyok. És kemények. Nem hiszem, hogy kibírnám, ha egy olyan behatolna a fenekembe.
- Meg lennél lepve. – mondta Laura.
Rina szemei felcsillantak.
- Olyan izgalmas végiggondolni. Egy kicsit beteges. Érted?
Laura bólintott.
- Akárcsak a másik. Az is beteges. Ugye érted?
Most Rina vált félénkké, és a kezeit bámulva szólalt meg.
- Úgy érted, amikor… hozzám értél, és én azt hittem…
- Tudom – nyugtatta Laura. – Milyen izgalmas, ugye?
- Egy kicsit – nézett rá Rina félénken. – Azt hiszem ezért reagáltam rá olyan hevesen.
Laura ereiben pezsegni kezdett a vér. Tényleg ezt hallotta?
- Ki nem tette volna ezt a helyedben? – nézett rá. – Kérsz még egy kis bort? Ebben az üvegben már nincs sok. Még egy kicsi és kivégeztük.
- Egy kicsit kótyagos lettem tőle. – mosolygott Rina és elragadó szépsége betöltötte a szobát.

A vágy, hogy megkapja őt, már teljesen a hatalmába kerítette Laurát.
- Rendben. Talán kinyitok egy másik üveget – mondta. – Végülis nem kell haza vezetnem. Ihatunk még eggyel.
Rina követte őt a konyhába. Egy kicsit bizonytalanul állt a lábán.
- Nem igazán szoktam hozzá. – vallotta be.
Az alkoholtól eltompulva Laura közelebb hajolt és belesúgta Rina csodálatos fekete fülébe.
- Nehogy összeesse nekem, mert még a végén azt fogod hinni, hogy próbálkozom, ha elkaplak.
Rina halkan kuncogott.
- Nem fogom azt hinni. Most nem.
Azonban ahogy letette a borospoharát a mosogató szélére, elcsúszott és lehuppant a konyha csempéjére. A pohár összetört a kezében és egy nagyobb szilánk felsértette a bőrét, ami alól kiserkent egy kevés vér.
- A francba! Milyen ügyetlen vagyok! – mondta, és felemelte a kezét, amiről apró cseppekben csepegett a vér a konyhapadlóra.
- Jézusom! Várj, hadd segítsek! – kapott fel Laura egy törlőrongyot, és letörölte a vért.
De a vérzés nem állt le. Rina teljesen megbénult a balesettől, és csak reszketve ült a földön.
- Nagyon fáj – nyöszörögte.
- Ó, kicsim!
Laura gondolkodás nélkül rátapasztotta az ajkait a lány kezére, és nyalogatni kezdte a sebet, lassan szívogatva Rina vérét, amíg a vérzés el nem állt és a sokkszerű remegés enyhülni nem kezdett. Ismét gondolkodás nélkül, Laura átkarolta a lányt és odahúzta őt a mosogatóhoz.
- Muszáj lesz fertőtlenítenünk. – mondta.
- Ne!
- Muszáj! Csak egy pillanatig fog fájni. – mondta és elővett egy üveg vodkát a szekrényből.
- Ne, kérlek! Csak szívd ki! Ahogy az előbb csináltad – esedezett Rina. – Az elég lesz. Szívjad, Laura, kérlek!

Laura ismét a szájához emelte a lány kezét, és nyalogatni, szívni kezdte a sebet, közben szempillái alól mélyen Rina szemébe nézett. Rina nem fordította el a tekintetét. A szemeiben apró lángok égtek, ahogy tekintete mályen Laura szemébe fúródott. Laura már átélt ilyen pillantást, de nem Rinától.
Szinte észrevétlenül elkezdte simogatni és csókolgatni Rina kezét, hogy megnyugtassa a sebet. Lassan följebb emelte Rina kezét, hogy kettejük közé kerüljön, és lassan közelítette a lány érzéki ajkai felé, amíg már csak Rina keze volt közöttük, és ők centikre egymástól néztek a másik lángoló szemébe.
Két kezébe fogta Rina kezét, és lassan leengedte, hogy az ajkai összefonódhassanak a lányéival. Úgy kezdődött, mint a leglassabb, leggyengédebb és legérzékibb csók, amit valaha átélt. Az ajkaik még nem kezdtek el mozogni egymáson, de az érzések úgy áramlottak át a másikba, mintha a szájuk teljesen összekötné őket. Egyikük sem akarta abbahagyni, de igazán belelendülni sem akartak.

Rina nem volt benne biztos, hogy ez jó ötlet, de nem tiltakozott. Ajkaival gyengéden átölelte Lauráéit, és engedte, hogy a lány nyelve lassan, tapogatózva és hozzásimulva átkússzon az ő szájába. De ő nem csókolta vissza Laurát. Legalábbis akkor még nem.
Laura testét is megtöltötte a vágy a lány iránt, de félt attól a korábbi elutasítástól és nem akart túl gyorsan haladni, nehogy Rina ismét faképnél hagyja. Gyengéden, óvatosan, de mégis követelőzően csókolta a lányt, két ujjával Rina selymes arcbőrét simogatva, de nem kényszerítette őt semmire.
Mindketten féltek abbahagyni a csókot. Mindketten féltek, hogy mi következik ezután. Aztán minden megváltozott. Rina nyelve életre kelt, és lassú táncot járt Lauráéval, majd átcsusszant a másik lány szájába. Laura ajkai még szenvedélyesebben kezdtek mozogni, keresve Rina nyitott szájának közelségét. Laura ujjai lecsúsztak Rina arcáról a lány nyakára, majd hátra a tarkójára. Érezte Rina kezét a hátán, ahogy közelebb húzza magához.

Hirtelen átölelték egymást, és hevesen csókolózni kezdtek. Testük úgy préselődött egymáshoz, akár csak az ajkaik. Hamar abba kellett hagyniuk egy pillanatra, hogy levegőt kapjanak. Laura könnyeket vett észre, ahogy végigcsordogálnak Rina gyönyörű arcán, és csókjaival gyorsan felszárította őket.
- Ó, kicsim! – suttogta. – Miért sírsz?
- Én… hazudtam neked – zokogta Rina halkan. – Annyira vágytam erre. Ezért jöttem ide.
- Emiatt nem kell sírnod – mondta Laura és ismét megcsókolta a lányt, de Rina elhúzódott.
- De ez helytelen.
- Az nem helytelen, ha megcsókolsz valakit. Nem, ha te is akarod.
Rina szemei ismét megteltek könnyel és csillogni kezdtek az apró cseppektől.
- Én is akarom. – suttogta.
A csókjaik megteltek a vágy tüzével. Örökre úgy akartak maradni, de amikor végül szétváltak, mindketten reszkettek, és lihegve kapkodtak levegőért. Laura nem tudta elszakítani az ajkait Rina hosszú, puha nyakától. Megcsókolta a lány arcát, a füleit, a torkát, az állát, majd ismét nekiesett a lány remegő ajkainak.

Amikor ismét szétváltak, a tekintetük úgy fonódott egymásba, mintha hipnotizálták volna egymást. Laura ismét kezei közé vette Rina sebesült kezét, és kivezette őt a konyhából. Rina lassan és engedelmesen követte őt. Amikor Laura hálószobájába értek, Rina egy pillanatra megtorpant. Visszahúzta Laurát, aki ismét megcsókolta őt.
- Nem lesz jó, ha nem akarod – suttogta. – Én megértem.
- Félek.
- Szeretnéd abbahagyni? Haza menni?
Rina megrázta a fejét.
- Szeretnél előtte még egy kicsit beszélgetni?
Rina ismét megrázta a fejét. Előrébb hajolt és Laura ajkaihoz tapasztotta az övéit, egy újabb perzselő csókkal forrasztva össze őket. Aztán csókolgatni kezdte Laura arcát, fülét és nyakát.
- Akarom – suttogta. – Akarom.
Laura berántotta őt a hálószobába és becsukta az ajtót maguk mögött.
Rina azonban érezte, hogy a vágy és az, hogy levegye a ruháját és lefeküdjön Laurával, két különböző dolog. Annyira ideges lett, hogy már rázkódott a félelemtől. Laura leültette őt az ágy sarkára és fölötte állva gombolta ki Rina blúzát.

Ahogy levette magáról a ruhát, Laura látta, hogy ugyanaz a barack színű csipke melltartó van rajta, ami előző alkalommal is. Lehajolt és megcsókolta Rina arcát.
- Kicsim, a látvány, ahogy levetted a saját melltartódat, annyira felizgatott a múltkor. – vallotta be. – El se tudod képzelni. Meg tennéd nekem megint?
Rina félelme szemmel láthatóan tova szállt és hatalmas szemei ráragyogtak Laurára.
- Tényleg?
Laura bólintott.
- Úgy érted, én izgattalak fel annyira?
- Igen. És most mégjobban.
- Miért?
- Mert minden egyes pillanatban rácsodálkozom, hogy milyen gyönyörű vagy.
- Nem szeretném levenni az enyémet, amíg te nem veszed le a sajátodat – válaszolta Rina huncut mosollyal az arcán.
- Igazságos üzlet.
Laura gyorsan levette a felsőjét. Hátranyúlt és kikapcsolta a melltartója csatját. Közben végig Rina arcát nézte, ahogy vonzó, fiatal mellei előbukkantak a szövet alól. Rina szemei tágra nyíltak.
- Gyönyörűek. – mondta.
Laura a szemeivel jelezte, hogy most Rinán a sor. A lány zavara most visszatért. Idegesen nézett félre, miközben hátranyúlt. Selymes bőre csillogott a fényben, ahogy kipattintotta a csatot és a pántok lecsúsztak a válláról. Egy pillanatig hagyta, hogy a ruhadarab lelógjon a csuklóiról, aztán leejtette a földre, az ágy mellé. Laura torka kiszáradt, ahogy egy pillantást vetett a lány hihetetlenül tökéletes fiatal melleire.
- Már megint bámulsz – mosolyodott el Rina.
- Nem tehetek róla – válaszolta Laura.

A kezei közé vette Rina arcát, és hevesen megcsókolta a lányt. A kezei lecsúsztak Rina melleire, miközben csókolóztak. Masszírozta, dörzsölte őket és érezte, ahogy azok szivacsszerűen húzódnak össze, majd engednek el a kezei alatt. Aztán rátapasztotta a száját az egyikre, kezeivel simogatva a gyönyörű dombokat és nyelvével izgatva Rina kemény, puffadt mellbimbóját és szopogatni kezdte azt.
- Ahhh! – nyögte Rina és a teste remegett az izgalomtól.
- Ó, kicsim! Olyan gyönyörű vagy! – sóhajtott Laura miközben a lány mellbimbóját szopogatta.
- Ó! Ó! – lihegett Rina, kezeivel Laura meztelen melleit markolászva, miközben a másik az övéit csókolgatta.
Laura lefektette a félmeztelen lányt az ágyra és fölé mászott, melleit az övéihez nyomva, amíg a mellbimbóik össze nem értek. Aztán lassan előre-hátra kezdett mozogni, hogy a bimbóik egymáshoz dörzsölődjenek. Néhány pillanat után mindketten égtek a feltüzelt vágytól.

Rina a kezébe vette Laura melleit és az egyik mellbimbóját a szájába vette. Szopogatni és szívni kezdte, hogy Laura már teljesen beleszédült. Laura nem tudott betelni Rina melleivel és addig forgott és fészkelődött, amíg végül egyszerre tudták simogatni és csókolgatni egymás szívfájdítóan gyönyörű domborulatait.
Megmarkolta Rina melleit és szinte falta a lány selymes mellbimbóit, úgy kényeztetve a lányt, ahogy Karentől tanulta, míg a végén Rina teste már robbanásig feszült. Végül Rina már képtelen volt Laura melleivel foglalkozni. Hátrahanyatlott a matracra és csak nyögött és vonaglott a határtalan élvezettől.
Laura úgy körzött körülötte, mint egy ragadozó madár az áldozata körül. Csókolgatta a testét, izgató szavakat suttogott a fülébe, szopogatta a mellbimbóit és letolta a farmerja zipzárját.
- Ó, kicsim!... Ó, kicsim!... Ó, Rina, úgy szeretnélek megdugni!... Úgy szeretnélek keményen megdugni!... Mindig is ezt akartam! Meg akarom csókolni a nedves puncidat! Szopogatni akarom a csiklódat!... Csak dugni akarlak és dugni és dugni… - mormogta, miközben letolta a farmert Rina vonagló csípőjéről.
- Oh! Ohhhhhhnnn! – nyögte Rina fészkelődve az ágyon. – Ó, Laura! Én… még soha nem éreztem ilyet. Ó, Laura! Olyan jól csinálod! Folytasd! Kérlek! Ó… csináld! Kérlek! Igen!
Végül Laura lehúzta Rina farmerját és bugyiját a lány lábáról és félredobta őket. Szétfeszítette a lány feszes combjait és elkezdte csókolgatni a belső felüket, izgatott nyöszörgésre és nyögdécselésre sarkallva ezzel a másik lányt. Laura úgy érezte, hogy a puncijából özönvízként árad ki a ragacsos nedv, ahogy az ajkai egyre jobban közeledtek Rina szeméremajkaihoz.

Még mindig Rina combjának belsejét csókolgatva, Laura megszabadult a saját farmerjától és bugyijától is. Érezte, ahogy a puncijából kifolyó nedv végigcsorog a combján. Dörzsölni kezdte a saját nyílását és az egyik úját ki-be húzogatva nyögdécselt.
- Ó, Rina! Ó, Rina! Ó, drága Rinám! – mormogta, miközben ajkait a lány tátogó szeméremajkaihoz préselte.
- Ahhh! – Rina egész érzéki teste megremegett. Laura megtanulta a Karennel folytatott észvesztő szeretkezések során, hogy hogyan érjen el egy mindent elsöprő orgazmust a partnerénél és ő minden tudását bevetette, hogy Rinát a mennybe repítse. Azt akarta, hogy az első együttlétükkor Rina olyasmit éljen át, amit azelőtt még soha és azt is tudta, hogyan csinálja.
Laura ismerte azt az érzést, amit Rina most átélt. Ugyanezt élte át ő is, amikor először feküdt le Karennel. Úgyhogy lassan és érzékien csinálta, minden pillanatot kiélvezve, ahogy a nyelve Rina nedves puncijához ér. Betolta a kezeit a lány feneke alá és beléjük markolva húzta Rina altestét magához, hogy arca mégjobban bemélyedjen a lány lábai közé.
Két perccel később Rina kontrollálatlanul remegni és rázkódni kezdett, jelezve Laurának, hogy már közel jár a csúcshoz. Felnyögött, a teste egyre jobban vonaglott és könyökeit a matracba fúrta. Ujjai a saját melleibe fúródtak és a saját mellbimbóit dörzsölte.
- Ó, Istenem! – nyögte. – Laura... kérlek! Kérlek!

Laura mélyen betolta a nyelvét Rina puncijába és úgy húzogatta ki-be, akár egy falloszt. Aztán végül kihúzta és körbe kezdte mozgatni a lány szeméremajkain. Ettől Rina már a végső rohamok szélére került. Rina felnyögött és tehetetlenül remegve szorította a combjait Laura fejéhez, vele együtt mozogva.
De Laura még nem engedte, hogy elélvezzen.
- Nem… még nem, édesem, még nem. – nyögte, Rina szeméremajkaival játszva, miközben a lány már közel járt a csúcshoz, de ő visszarántotta és sima rekeszizmát csókolgatva és az ujjaival izgatva Rina punciját, miközben szájával ismét a lány melleihez kalandozott.
- Szopd, keményen!... Szopd! Kérlek… Ohhhh! – nyöszörgött Rina fészkelődve, melleit a kezeiben tartva, tolva őket Laura szájába.
De Laura az ellenőrzése alatt tartotta Rina vágyit és a mellbimbóit szívogatta, majd ügyesen lelohasztotta a lány feszültségét, nyugtatva csókolgatta, suttogva a fülébe, gyengéden simogatva, majd ismét lecsúszott Rina combjai közé.

Mostanra Rina már eszét vesztve rázkódott, és olyan gyönyöröket élt át, mint soha azelőtt. Testét gyötörte a vágy, hogy végre elérje a legmennyeibb gyönyört, amit ember megtapasztalhat. Ujjait a combjai húsába vájta, megmarkolva érzéki csípőjét. Aztán átölelte gyönyörű melleit és a mellbimbóit izgatta. Laura érezte, hogy most már készen áll.
Azt is tudta, hogy az orgazmus elemi erővel fogja megrázni, ezért az ágy közepére húzta a lány testét, majd becsúszott remegő combjai közé, hogy megadja neki, amire annyira vágyik. Két ujját bedugta Rina puncijába, hogy olyan érzést keltsen benne, mintha egy férfi szerszáma hatolna belé, és úgy húzogatta is ki-be, érzékien ingerelve és szopogatva a lány szeméremajkait, egyre növelve benne a feszültséget. Rina már a végső határon egyensúlyozott és nyöszörögve vonaglott Laura karjai közt. Laura tudta, most mi következik. Elöntötte a testét a hő, ahogy szopogatta a lány szeméremajkait, és az ujjait mozgatta a puncijában. Hirtelen, mintha a lélegzet beleszorult volna Rina testébe. Aztán egy mély sikoltás hagyta el a torkát, ahogy a végső extázis görcsbe rántotta a testét.
- Ahhh! – nyögte. – Ahhh! Ó, Istenem! – sikította, ahogy az éles orgazmus a testébe hasított.
Laura tudta hogyan sajtoljon ki minden felgyülemlett energiát a lányból. Szájával és ujjaival ingerelte Rina magával ragadó punciját, miközben Rina az orgazmus utóhatásaitól nyögött és vonaglott, lihegve a látszólag végérhetetlen boldogságtól. Aztán végre befejeződött.
Rina szemei könnyektől csillogtak, ahogy magához húzta Laurát és hevesen megcsókolta.
- Istenem!... Még sohasem éltem át ilyen gyönyört. – pihegte, még mindig az orgazmus hatása alatt.
- Mmmm! Örülök, hogy ezt hallom tőled. – dorombolta Laura, még mindig izgatottan az átéltektől és most, ha lehet, mégizgatottabban, ahogy meztelen teste a másik lányéhoz simult.
- Nem. Úgy értem… - lihegte Rina komolyan. – Még egy férfi sem tudta elérni ezt nálam. Soha. Azt hittem belehalok az élvezetbe. Olyan intenzív volt! Eddig el sem tudtam képzelni, hogy ilyen is lehet.
- De biztosan gyanítottad, hogy lehet. Különben nem jöttél volna ide. – suttogta Laura és megcsókolta Rinát. Nedves punciját a lány térdéhez dörgölte és a testén végigszáguldott a féktelen vágy.
Rina sokkal hevesebben csókolta vissza.
- Igazad van. – válaszolta. – Valahogy sejtettem, hogy te más vagy. Hogy olyan utakra viszel eddig, amit még soha azelőtt nem tapasztaltam. És szeretném, hogy én is megadhatnám neked ugyanezt. De nem tudom hogyan.
- Hmmm! – mormogta Laura, úgy érezve, hogy testét elönti a tűz, ahogy Rina keze végigsimítja. – Csak tedd azt, ami a belsődből jön, kicsim! Csak tedd, amit érzel! Csak azt szeretném, hogy dugj meg. Akárhogy. Ahogy akarod. Csak dugj meg, Rina! Dugj meg!
Már annyira ki volt éhezve a lány érintésére, hogy tudta, ha Rina csak rálehel a puncijára, ő azonnal elmegy. De Rina nem akarta elsietni. Ahogy Laura sem akarta őt siettetni. Bebarangolta Laura egész meztelen testét a kezeivel és a szájával, végigcsókolva minden négyzetcentimétert, masszírozva és szopogatva a melleit, aztán lecsúszva a combjai közé, végignyalva a punciját, érzékien és hevesen.

Laura elveszett a Rina iránt érzett szerelem tengerében. Abban a tudatban, hogy végre megkapja, amire olyan régóta vágyott. A teste úgy követte Rina kezeinek mozgását, mint egy hangszer, remegve és sóvárogva vágyakozva a lányra. Halkan nyögött és mozgatta a csípőjét, ahogy Rina nyelve behatolt a szeméremajkai közé, de nem túl hevesen, nehogy Laura túl hamar elmenjen és az egész véget érjen.
Úgy látszott, Rina rájött, hogy az ő kezében van az irányítás és ezt az érzést nem akarta elveszíteni soha. Laura sürgetően felnyögött és kétségbeesetten feszítette a csípőjét Rina ajkainak, ahogy érezte, hogy közeledik a csúcspont.
- Ohhh! Ó, igen!... Ó, Istenem, igen!... Rina! – lihegte. – Ó, kicsim… igen! Én… én… mindjárt elmegyek! Ó, drágám, siess! Dugj meg! Dugj meg keményebben! Ó, drágám!
- Laura, te olyan gyönyörű vagy! – duruzsolta Rina, bejárva Laura egész bizsergő testét, szívogatva a mellbimbóit és a kezével simogatva a csiklóját. Majd ismét lejjebb csúszott és Laura agyát ismét elöntötte a köd, ahogy az ajkai az ő szeméremajkaihoz értek.
- Ohhh! Eddig nem is tudtam, hogy mit hagytam ki, hogy nem találkoztam veled. – nyögte Rina, a nyelvével izgatva Laura csiklóját, olyan hévvel, hogy Laura a falra tudott volna mászni tőle.

Hevesen vonaglott és fészkelődött az ágyon, szinte az őrület határán mozogva Rina érintésétől, ahogy ajkai az ő punciján mozogtak.
- Ó, igen!... Ó, igen! – lihegte. – Szopjad!... Szopjad! Szopjad! Ó, kérlek! Oh, igen!
Rina vastag, érzéki ajkai rázáródtak a szeméremajkaira és Laura szinte azonnal átélte a legvadabb extázist. Az orgazmusa kétszer olyan erős volt, mert Rina volt az, akitől ezt kapta és érezte, ahogy a testében lüktet a mennyei tűz és felcsapó lángokként emészti el őt a végtelen orgazmus.
- Ahhh! Ó, Rina! Ahhhhhh! – nyögött fel, vergődve és rázkódva az ágyon, a teste reszketett, ahogy Rina nyelve belédöfött és apró nyílként eresztette útjára benne a gyönyört.
Rina meglepettnek látszott, hogy egy ilyen hatalmas orgazmust okozott, de tovább izgatta a lány punciját, míg Laurába bele nem hasított egy újabb orgazmus, elnémítva őt. A háta megfeszült és vadul remegni kezdett, ahogy egyre jobban beléhasított a görcs.
Végül a teste elernyedt és ő zsibbadt tagokkal hullott vissza a matracra, a sokktól lihegve és nyöszörögve.
Meglepődve érezte, hogy könnycseppek folynak végig az arcán. Rina a csókjaival szárította fel őket, majd szájon csókolta Laurát, ugyanazzal a lüktető hévvel.
- Váó! Két orgazmusod is volt! – suttogta Rina. – Miért sírsz?
- Mert olyan csodálatos vagy. – zokogta Laura halkan. – És mert annyira kívántalak, és annyira jó volt, hogy ilyenről nem is álmodtam. Azt hiszem, ha hozzám érnél, megint elmennék. Most rögtön.
- Tényleg?
Laura bólintott. Rina keze gyorsan besiklott Laura combjai közé.
- Ó, ne! – nevetett Laura zavartan. – Nem akarod ezt. Még azt hinnéd, hogy szex függő vagyok.
- Nem. Én akarom. – mondta Rina, addig dörzsölve Laura punciját, amíg a lány szeme üvegessé vált és rádöbbent, hogy igazat mondott. Pillanatok alatt el fog menni.
- Ó! Dörzsöld erőseben! Ahhh!
- Ó, Laura! – mondta Rina buzgón, követve Laura kéréseit.
- Ahhh! Oh! Ahhh! – Laurára váratlanul ismét rátörtek a görcsök. A teste remegett és hamarosan rátört egy újabb orgazmus, alig néhány másodperccel az után, hogy Rina elkezdte dörzsölni a punciját.

Rina ismét megcsókolta és simogatni kezdte, ahogy testéből előtört a harmadik orgazmus is.
- Nem hiszem el, hogy ezt egyedül én okoztam. – mormogta Laurának.
- De igen. – lihegte Laura. – De igen.