Történetek
a a
2014.09.28 | rlalika | Erotika | Megtekintések száma: 11645
A takarítónő 6
Előzmény címe:  A takarítónő 5 ……  és ugyanezen a weblapon található.

Előző rész vége:
-Te is szopd - kérte Márta.  Mint két kisded szoptuk mindkét mellét egyszerre. Teste elkezdett remegni.
-Nagyon jó, szopjátok még - és egyre erősebb hullámok futottak végig a testén.
-Még .. még  … még - lihegte miközben teste már rángatózott. 
- Szopjátok még .. mééég  … méééééég - hörögte. Izgalmi állapota a tetőfokára hágott.  Mindkettőnk fejét a tarkóra helyezett kezeivel odaszorította a mellére és kiszakadt a torkán egy artikulálatlan sikoltás.  Heves rángatózások közepette elélvezett. 1:0 a javunkra.
*************************************
Márta kemény melle és látványos, hangos élvezése megtette Istvánra a kellő hatást.  Úgy be volt zsongva, hogy vízágyúval sem lehetett volna távol tartani Mártától. Persze nem is akartam.  Félregurultam, mintegy jelezvén, hogy ’tied a pálya’ amire Ő azonnal reagált is. Átemelte a nő bal lábát a feje felett és becsúszott a térdei közé. Termetes mancsaival alányúlt a még mindig reszkető segge alá és levegőbe emelte Márta altestét.  Én rátapadtam a szájára, ezzel mind a látványt mind a tiltakozást lehetetlenné téve. István felbőszül vadkanként hatolt a nedves pinába, tövig durván bevágta reszkető kőkemény farkát, ezzel vélhetően fájdalmat is okozva a nőnek.  Eszeveszett döngetésbe kezdett. Nemcsak Márta teste de az egész ágy ide-oda verdesett. Félő volt, hogy az ágy összeesik, Márta pedig szétszakad a hihetetlen igénybevételtől.  Egyik sem történt meg. A lány sikoltozott a fájdalommal vegyes félelmében. Lehet, hogy eszébe jutott a nászéjszakája?  Ahogy a számmal próbáltam tompítani a hangját megharapta az ajkamat. Felemelkedtem és egy hatalmas pofonnal ’jutalmaztam meg’ ezért a nemvárt fájdalomért.  Vagy a pofontól, vagy István rettenetes döngetésétől, esetleg a kettő kombinációjának a hatására Márta átment egy élvezettel kevert hisztérikus rohamba aminek nem akart vége szakadni.  Őrjöngve dobálta a fejét, altestét úgy felvágta, hogy István kicsúszott a pinájából és farkas vonyítással felérő süvöltésbe kezdett. -Folytasd! - parancsoltam Istvánra aki habozás nélkül szúrta fel Mártát kemény farkára és tovább döngette de már kisebb energiával.  Látszott rajta hogy kimerülőben van ezért egy mozdulattal félretoltam és átvettem a lyuk munkálását.  Márta vonaglott és hörgött.  Megtámaszkodtam a mellein, jól megmarkolva mindkettőt, és ügető tempóban az eddigi legkeményebb fajta kefélésben részesítettem.  Félő volt, hogy elveszíti az eszméletét, de ez most nem volt szempont.  Az egyetlen ami számított, hogy úgy megbaszni amit soha el nem fog felejteni. Egymást váltva kínoztuk a pináját Ő pedig már átmenet nélkül folyamatos orgazmusban volt.  Nyüszített mint egy szuka, szakadt a víz róla, pulzusa 100 felett lehetett, arca égett mint egy nyáréjszakai tábortűz, és a pinájából patakként ömlött ki a nedve.  A harmadik csere után István állati hörgések közepette megtöltötte a mókusodút.  Ahogy Márta megérezte a belövellő forró gecit, felüvöltött, lábait görcsösen átfonta István dereka körül, mintha azt mondaná ezzel hogy ’itt fogsz megdögleni bennem velem együtt’, és leroskadt az ágyra. Megszűnt létezni. Petit mort ... ahogy a franciák mondják. Egy tökéletes élvezés az egy kis halál.  István teste rázuhant a lányra, Ő is készen volt mindenféle értelemben.

Kimentem a konyhába miközben ezek ketten félholtan egyberagadva a mennyország felé kalandoztak. Visszatértem három pohár hideg vízzel de még semmi életjel nem mutatkozott az ágyon.  Az egyik pohár tartalmát keresztbe locsoltam rajtuk.  Egyszerre riadtak fel mindketten. Fogadni mertem volna, hogy abban a pillanatban egyik sem tudta hol van.  Csak bámultak bamba tekintettel, megszólalni egyikük sem tudott. 
- Aludni otthon is lehet - ... ripakodtam rájuk ....
- Itt baszni kell! - Márta arcán egy félszeg mosoly futott át, és suttogva csak annyit válaszolt.
- Tudom és tegyetek velem amit akartok - ,majd ismét belezuhant az iménti féleszméletlenségébe.

István lemászott az ágyról, de ahogy a lába padlót fogott le is roskadt.  Nem tudott felállni.
- Na te is a száj-vitéz lettél - mondtam és jókorát röhögtem rajta.
- Egy menet és már kész is vagy ... micsoda nyámnyila pasas lett belőled - élcelődtem tovább. Rám emelte kutya szemeit és szinte nyögve mondta
- Ez a pina minden erőmet kiszívott.  Én még ilyet soha nem tapasztaltam.  Amikor elélveztem éreztem, hogy mintha egy szivattyú indult volna el belül teljesen magába húzott az agyvelőmet kezdte leszívni. Elájultam benne.
- Ja, azt vettem észre, de mintha még mindig nem lennél eszednél - csipkedtem tovább.  Ezt már talán nem is hallotta, elterült az ágyon és valami más dimenzió felé repült.

Kimentem a fürdőszobába magamra ölteni a köpenyemet és leültem a TV elé.  Kora délután lévén nem sok néznivaló volt hát kikapcsoltam és kifeküdtem a teraszra nudi-napozni.  Ahogy átöleltek a nap sugarai édes álomba szenderültem.  Imádok napozva elaludni.  Bizonyára kétezer évvel  ezelőtti életemben napimádó voltam, talán éppen a Nap Papja.  Amikor a szemem kipattant Márta meztelen alakja takarta előlem a napot. 
- Amit átéltem azzal én még sem filmen sem leírásban de még legmerészebb álmomban sem találkoztam.  Amit Ti produkáltatok az teljesen kiütött.  Azt hiszem elvesztettem az eszméletemet is. - Igen – mondtam.
-Ezért nevezik a franciák az igazi orgazmust Petit Mort - (kis halál) -nak. Amíg ezen nem esel át addig nem is tudod mi az hogy elélvezni.  Örülök, hogy megtapasztaltad.  Remélem élvezted - fejeztem be és mélyen belenéztem a szemeibe.  Azok ragyogtak és ugyanakkor apró könnyek jelentek meg benne.
- Ugye - kezdett bele elcsukló hangon - ezt azért szervezted, mert attól féltél hogy beléd szerettem és inkább megosztottál a barátoddal, mintsem hogy ez meg tudjon történni? A levegő elakadt bennem. Kis idő kellett míg visszanyertem a magabiztosságomat.
- Ezt meg miből  veszed? - kérdeztem vissza.
- Asszonyi megérzés - mosolygott rám, de ebben a mosolyban volt valami szomorúság. Amikor István belémhatolt már tudtam, hogy soha nem lesz közöttünk meghitt szerelmi kapcsolat és noha szexuális élvezetben bőven lesz részem Te soha nem leszel az enyém. - Megfogta a kezem és magához húzta. Köszönöm, hogy ilyen önzetlenül megóvtál önmagamtól. Amikor legutóbb elmentem innen akkor már tudtam, hogy nagy hibát követtem el, de nem gondoltam, hogy Te észrevetted. Úgy látom, hogy diploma nélkül is lehet valaki jó lélekbúvár. Te mindenképpen az vagy. Megtaláltad a módját annak, hogy csak olyan messzire tolj el magadtól ami elég az önvédelemre, de nem veszítesz el mint szex rabszolgát.- Sokat sejtetően rámemelte a tekintetét. - Igen én már a kezdettől tudom, hogy Neked én teljesen ki vagyok szolgáltatva a szex terén, de nem bánom, mert olyan testi örömökhöz juttattál amiért akár meghalni is érdemes lenne.- Döbbenetemet látva elmosolyodott, megcsókolta a kezemet és nevetve folytatta - ne aggódj nem leszek öngyilkos, annál sokkal jobban szeretek élni, - majd pajkosan rámkacsintott - főleg amióta megszólaltattad a testem hárfáját.- Rámhajolt és egy szenvedélyes csókkal befejezte a monológját.  Volt ebben a csókban valami amitől megborzongtam. Úgy éreztem, hogy valami nem kívánatos esemény várakozik ránk. - Gyere be kérlek, nagyon kívánlak, töltsd meg az ölemet - és ismét rátapasztotta a száját az enyémre.

István hangja térített magamhoz
- Na mi van galambocskák, vége a mai napnak? - szólt be az ajtóban meztelenül bámulva ahogy csókolózunk - éhhalálra vagyok ítélve miközben Ti eszitek egymást?
- Neked már egy órája vége volt nemcsak a napnak de az évnek is vén kujon - kajánkodtam vele. Nem is vettem észre, hogy itt voltak a mentők akik felélesztettek haló poraidból - és ezen mindhárman jót nevettünk.  Feltápászkodtunk a napozó ágyról és ahogy indultunk befelé Márta megkérdezte:
- Megengeded hogy betöltsem a háziasszony szerepét -  majd egy hosszú szünet után érezhető szomorúsággal a hangjában hozzátette - a mai napra? Készítenék valami harapni valót, hogy István pótolhassa elveszített energiáját - csatlakozott a kajánkodáshoz.  István már eléggé magánál volt ahhoz, hogy felvegye a kesztyűt.
- Legszivesebben a seggedbe harapnék vagy méginkább a puncidat enném meg - és félreérthetetlenül kinyújtotta a nyelvét.
- Arra is sor kerül - kapcsolódtam be - de még várnod kell.  Most együnk valami hagyományosabb dolgot, mondjuk egy-két szendvicset - és rámosolyogtam Mártára.
- Érezd magad otthon a konyhában. - Azt hittem azonnal elájul ettől a mondattól.

Míg vártunk az ebédre István nem győzött áradozni micsoda fantasztikus nőm van és hogy milyen marha mázlista vagyok, hogy ilyen pinát dughatok minden héten. Nameg, hogy reméli mostantól állandó játékos lehet és a kezdő csapatban kap helyet.  Be nem állt a szája miközben az én gondolataim egész máshol kalandoztak.  Mit értett ez a nő azon, hogy „ne aggódj nem leszek öngyilkos”.  Egyáltalán megfordult az agyában, hogy ha én elutasítom akkor megöli magát? Dehát én nem utasítom el csak nem akarom, hogy annyira kötődjön hozzám, hogy felrúgja a családját. Meg akarom tartani, de csak mint szex partnert (nameg mint takarítónőt) de nem akarom magamhoz kötni mint társat. Nekem a függetlenségem fontosabb mindennél, és Rá a családjának (és igen a férjének is ha nem is szexuálisan, igaz néha bedugja neki még de már nem sok meggyőződéssel) sokkal nagyobb szüksége van semhogy szabad legyen elszakítani a családi köteléket.

István hangja zökkentett vissza a valóságba.
- Hová merült el szép szemed világa? - idézte Vörösmarty szavait. Csodálkozva néztem rá.
- Mi van Te még nem ittad szét az agyadat? Már azt hittem az egyszeregyre sem emlékszel. - Ezen jót röhögtünk.
- Mi a baj cimbora, látom gondterhes vonásaidat.  Megbántad, hogy idehívtál - nézett rám aggódva. - Nem, dehogy - nyugtattam meg -csak … .
-Csak mi? - kérdezett vissza. Elmondtam a köztünk lezajlott párbeszédet, és azon rágódtam, hogy vajon veszélyben van-e a kapcsolat, illetve akár Márta élete. Az is meglepett, hogy kitalálta a motivációmat. István bölcsen hallgatott, majd megvakarta a kecskeszakállát és a tőle megszokott idiotizmussal csak annyit mondott
- Ne szarj be találsz másikat - és jót röhögött a saját hülyeségén.  Nekem nem volt kedvem vele tartani.

Márta beparancsolt bennünket az étkezőbe, és szemünk szánk tátva maradt a látványtól. A terülj-terülj asztalka kismiska ahhoz ami a szemünk előtt volt. Nekem úgy rémlett, hogy ami az asztalon volt annak még a hasonmásai sem voltak a hűtőben.  Az sem tűnt fel, hogy Márta elment volna bevásárolni.  Akkor meg hogy került ez a rengeteg nyál-csurgató finomság ide? Látva döbbent arckifejezésemet nem tudta megállni, hogy fel ne nevessen.  Csillogó szemei huncutul villogtak felém. 
- Emlékszel még amikor megérkeztem? Ez mind a táskámban volt mert arra számítottam, hogy itt alszom és azt tudtam, hogy a Te hűtőd az mindig üres. Majd kissé lejjebb véve lelkesedését még hozzátette
- Ha a testemet megosztottad a barátoddal akkor gondolom az ételedet is meg fogod. -  Döbbent csend telepedett ránk.  Egyikünk sem szólt egy szót sem és Márta kiment a konyhából láthatólag könnyes szemekkel.  Én utána mentem de intettem Istvánnak, hogy egyen és ne jöjjön utánunk.

.... folyt. köv. .....
Folytatni szeretném a történetet
Folytatások

A takarítónő 7

2014.10.02
Elveszítettem az időérzékemet. A belső stimulálás nagyon lassú izgalom növekedést tartott folyamatba anélkül, hogy eljuttatott volna a magömléshez. Megállt az idő velem. Mint egy s...
Előző részek

A takarítónő 5

2014.09.07
Teljesen fel volt dobva. Tett még néhány táncmozdulatot majd előttem termett és sugárzó arccal rám döntötte boldogságának forrását “A férjem három napos konferenciára ment Svájcba....

A takarítónő 4

2014.07.18
Mint aki jól végezte a dolgát, legurult rólam, megnézte a véres szerszámát és kiment a fürdőszobába lemosni a ‘trófeát’ magáról. Én pedig magamba roskadva ott feküdtem összetörve, ...

A takarítónő 3

2014.07.06
Számomra a női mell épp olyan mint a női segg. Mindkettő felkelti az érdeklődésemet ha formás és felizgat, ha kemény de lehervaszt, ha idomtalan, löttyedt vagy lóg. Nos Mártának eg...

A takarítónő 2

2014.07.05
Felálltam miközben palástolhatatlanul állt a farkam a feszes rövid nadrágban. Ő rátapasztotta tekintetét dudorodó büszkeségemre mint én amikor a melleit csodáltam és szelíd, érzel...

A takarítónő 1.

2014.06.29
Sajnos a férjem nem törődik velem, időnként rámmászik, belémdugja a szerszámát, lök rajta néhányat amitől gyorsan elélvez és lemászik rólam hogy aztán horkolva elaludjon. Már a mel...
Hasonló írások
Hozzászólások
Nem vagy bejelentkezve! A hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Hasonló írások
2012.08.21
2010.11.22
2007.07.15
2006.02.06
2004.09.08
Ajánlott oldalak