Képzeletem határát,
Hét színü szivárvány,
Díszíti kecsesen,
Smaragzöld szemeken.
Érzelmek ócenja,
Tomboló kavalkádja.
Kivet magából mélysége,
Partravetettt szegénysége.
Vergődik arany homokban,
Számüzetés a paradicsomban.
Márványos hegyeken át,
Vonszolja keresztül magát.
Hágók útján járva,
Tébujultan néz önmagára.
Rongyolt szavakat ismétel,
Élni akarást kérlel.
Esőcsepptől csíkos arca,
Az út porát lemossa.
Felcsillan régi bája,
Látható szép csillogása.
Érdes keze elernyed,
Simogató szikla permet.
Mélység, gyönyörü kékség,
Rád találtam messzeség.
2006.10.16.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-28
|
Novella
Kicsit erőszakosnak tűnhet a sztori, de nem az. Valójában mindenki beleegyezésével történik,...
2025-04-25
|
Novella
Ez a sztori egy vázlat, de sose lesz belőle más. Ide csak azért tettem fel, hogy lássuk, milyen...
2025-04-24
|
Novella
Ez ugyan nem korhatáros, de 10-12 alatt nem sorolnám a kötelező olvasmányaik közé, mert nem...
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások