Mintha hó hullta volna be az ágakat,
fehérlik minden árnyalat.
Zöldell a fű, vidám a rét,
itt-ott látni egy-egy lepkét.
Messze a domb is zölden mosolyog,
fenn a kék égen a nap is hunyorog,
rajta úszik egy sötétkék fecskehad,
ringatja őket a reggeli virradat.
Doromból a csobogó patak,
fürdetik az aranyló napsugarak
integet partjáról a fűz,
szívedben lobog a tűz.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?