Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
Kitalát történet
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Xavierr_00: Egy jó és egy rossz hírem van…...
2024-10-14 17:53
Xavierr_00: Juhejj, jó ezt olvasni :-) Rem...
2024-10-14 10:24
Vincami Nor: Köszönöm, Egy ideje már fenn v...
2024-10-13 21:07
laci78: én azért remélem MINDEN MINDEN...
2024-10-13 20:11
Gayadam: Kár a haverommal már nagyon vá...
2024-10-13 18:34
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Véget ért

Ismét véget ért egy fejezet,
Véget ért akár egy mese.
Ismét nem maradt más,
Csak a fájdalom, ha gondolok rá.
Vége lett, bár nem búcsúztunk el,
egyikünk sem mondta ki: Vége!
De úgy érzem hiába várok rá,
Hisz ő nem kiváncsi rám.
Szívem súgja: várjál még,
Eszem súgja: felejtés.
Nehéz őt felejtenem,
Hisz még mindig szeretem.
A szemem könnyes lesz,
Ha gondolok a vele töltött percekre.
Az elején szépnek indult minden,
De egy napon furcsán viselkedett.
Azóta nem is láttam őt,
S eltelt egy kis idő.
Mindennap reménykedem, megcsörren a telefon,
És meghallom a hangját: Szia! Én vagyok!
De már fogy a remény,
Hogy talán egyszer látom még.
Azzal nyugtattom magam, biztos nem ér rá,
De mindenki azt mondja: ne várj rá!
Könnyű azt mondani,
Hisz nehéz őt felejteni.
Mindig eszembe jut a sok boldog perc,
Amit vele töltöttem el.
Oly boldog voltam vele,
De a boldogságom elmúlt örökre.
Nehéz bevallani, vége,
Hisz én még mindig reménykedem!

2000.április 19.
Hasonló versek
2139
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
2426
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: