A rondellán állok,
Ti a tóparton nevettek.
Ha leugranák most,
Tán elhinnéd, hogy szeretlek...
De mi értelme lenne,
A világ továbbmenne,
Ha érinthetnéd, amit érzek
Úgy sem hinnél benne.
Hát csak nézlek csendben
S szorít a fájdalom,
Valami meghalt bennem,
Visítva fáj dalom.
Bezárult a kör
A régi kör megint
S én, mint bús ökör
Ki nem sír, csak legyint
Csendben hazakullogok.
Látom szemed nevet.
Hát legyetek boldogok
S öljétek meg e hitvány ebet...
Bár ez is csak álom.
A kivert kutyát
Befogadja majd-
Ha más nem – a föld,
De én hiába várom
Hogy e mocsok világ
Elásson legalább
Ha már megölt.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
2026-02-26
|
Történetek
Eredeti történet: CFNM oder Nackt im Damenclub .... Szerző: caliban66 .... Literotica; 2023...
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Hozzászólások
Szép aranyhajú lovaslány, aki baljósan sokat gondol műveiben a rondelláról való leugrásra, gondoltam Téged is megkereslek:).