Te kacér, Istenharagja!
Te imádott tünemény, Te!
Gyűlöllek, te reménnyel édesgető,
Te selymes méreggel pusztító gyilkos!
Úgy adod számba a zord halált,
Mint az édes ambróziát.
Mert zord halál az amit kínálsz,
Nem édes öröm.
Hosszú jeges ujjaid,
Meleg selyembe burkolva
Futják körbe az ártatlan nyakat,
A szerelmes lelket,
És mikor a legnagyobb az öröm,
Mindent porrá rombolnak!
De nem kaparintasz meg többé!
Nem hagyom!
Erősebb vagyok nálad.
Tudom, mert hiszek!
Hiszek még egy drága, tiszta,
Ártatlan és hűséges szívben,
Melyet nem te szabadítasz rám.
Ha őt elnyerem, bosszúm elér,
Meglásd!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...