Sötét szemed…
Ragyog sötét szemed,
Lehanyatló Napom!
A szád,...
Meglepett mosolyra villan.
Láttodon elönt a fényes derű.
Ismerős hangod vidít.
Megpihen pillantásod arcomon.
Bár feszít a vágy, sok emlék,
Nem bánom, ha csak
Élcelő, nyugodt, távolságtartás marad.
Igaz, jó volna megsimítani hajad…
Arcodon visszatükröződik
A gondolat, és ébred bennünk
Szárnyait bontogatva a pimaszság.
Vele kel birokra kín, vígasság.
Engedek nekik. Mert olyan jó,
Izgalmas, tüzes, szemtelen.
Csupasz testünk fölhevülve
Megbirkózik, majd ölelve
Megpihen a gyér gyepen.
Szedegetjük, szórogatjuk,
Keressük, míg el nem tűnnek
Kis morzsái a fű között
Régi, tiszta szerelmünknek
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
Rémpásztor:
Bocsi, időbe telt, de feltölté...
2025-04-10 14:52
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szeretni szabadon,
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Úgy gondolom, kicsit elkapkodtad; mielőtt elővezetted a nagyközönség elé, nem ártott volna a versnek némi érlelgetés.