Egy rózsaszál virul itt az ablakom előtt,
Harmatcseppeket ringat minden délelőtt.
Gyöngyszemekként ragyognak a napba,
Selymes szirmait ápolva, azokkal itatja.
Szárán harcosként rút tövisek állnak,
Kezeddel, ha bántod, csúnyán elbánnak.
Sajgó a seb mit kutató ujjadon ejthet,
Gondoskodik róla, hogy sose felejtsed.
Mint királynő a virágok közt emelt fővel,
Gyönyörködtet, és dacol a múló idővel.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...