Remény

Sok sok év eltelt már azóta,
mióta a testemet nem tartod a karodban.
Tudom akkor még nagyon szerettél,
de azóta biztos,hogy elfeledtél.
De az én szívem még mindig érted dobog,
hiába nyugtatom ez nem könnyü dolog.

Talán majd egyszer újra együtt leszünk,
a boldogság tengerébe ismét elmerülünk.
Szeretném ha kezem tiédben nyugodna,
és örökké ez így is maradna!
Hideg a víz égeti a testem,
nem tudom,hogy éljem tovább az életem?
Hittem,hogy örökké melletted ébredek,
de sajnos ebben már nem reménykedhetek.

Mindig ez történik ha igazán szeretünk,
boldogtalan lesz a további életünk.
Hiába próbálunk a felszínen maradni,
de mindig a mélybe lehúz valami.
Az örvény melyből nem kerülsz ki soha,
mert az élet mindig oly mostoha.
Ezt az álmot soha sem feledjük,mert mindig csak remélünk, remélünk, remélünk.