Rabbá teszel

Adj nekem mindent,
ha én semmit sem adok.
Tudd, ha nem mondom is,
hogy mit akarok.

Légy boldog áldozat
és édes fájdalom.
Légy friss forrás
fáradt utamon.

Úgy add oda magad,
mint a gyümölcs,
ha éhem csillapítom.
Simulj a számhoz,
ha kéjedet szítom.

Úgy olvadj szét,
mint víz íze
szomjas számban.
Oldódj fel a
fehéren izzó vágyban.

Nem lehetsz más,
mint aminek látlak.
Nem mehetsz el,
ha még kívánlak.

Legyél ölelő sötét
boldog éjszakámban.
Legyél simogatás
ragyogó napsugárban.

Legyél csend két
elhaló sikoly között.
Legyél Angyal, aki
a mennyből hozzám költözött.

Örök börtönöd legyen
két szemem,
érezd, hogy néha
felszabadít tekintetem.

Ne halj mást,
ha én szólok hozzád.
Hangom hol taszítás,
hol meg vonzás.

Ha fáradt vagyok,
légy pihentető álmom.
Segíts azzá lennem, amivé
egyedül nem sikerült válnom.

Reszkető csillag legyél
bíbor kék egemen.
Mely nem mozdul.
Ott lebeg, ahová szegezem.

Legyél rebbenő
pillangó szárnya.
Úgy borulj rám,
mint illat a virágra.

Legyél vízesés
tajtékzó robaja.
Úgy ölelj, ahogy
gyermekét óvja az anya.

Legyél tomboló orkán.
Vihar szemében
percnyi nyugalom.
Legyél rejtélyes dzsungel.
Titkod, ha akarom újra
és újra felkutatom.

Felhőt űzz, ha
derűs napra vágyom.
Szivárványt rajzolj,
színezd ki világom.

Börtönöd legyek,
csak bennem élj.
...és rabbá teszel,
ha rabom leszel.