A pokol lásd, itt van velünk,
Itt hol élünk és szenvedünk.
Lehet, nem figyelünk egymásra,
Pedig lelkünk itt vár a tisztulásra.
Mert lehet, imára kulcsoljuk a kezet,
Sajnáljuk azt, ki ellenünk vétkezet.
Vagy behunyt szemmel lépünk tova,
És rajtunk csattan a bűnhődés ostora.
Ez látod itt, igen- ez itt a pokol,
Meggyötört lelkünk itt vándorol.
Úgy éljük meg néha társaink dühét,
Mintha zúdítanák a pokol összes tüzét.
És mégis menetelünk vonulunk sorba,
Emelt fővel, előre a paradicsomba.
Ott várnak reánk majd szebb napok,
Hol sebzett lelkünk már nem sajog.
De míg a sorban lassan elérünk oda,
Addig itt vagyunk, mint a poklok vándora.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Poklok vándora
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások