Ő Volt Az

Ő volt az, kinek fogtad a kezét
Ő volt az, kinek nézted a szemét
Szemének ragyogása oly tiszta égi fény
Nem kell a szó, elég, ha ránéztél

Megismerkedtél vele egy nyári hajnalon
Úgy érezted, nem lesz többé féjdalom
Fiatalon tiszta szívvel, nyíltan
Együtt menetetek szélben, vihatban

Boldog voltál vele, csak előre néztél
Hátad mögött bajt, vész észra sem vettél
Együtt haladtatok keresve sok szépet
Minden pillanatot gondosan megélve

Bíztál, hittél, tudtad, hogy a tiéd
Mindig vártad, h jöjjön eléd
Féltett, óvott szeretett téged
Úgy éreztétek, tiétek az élet

Szívetekben a láng oly tüzesen égett
Elfelejtettétek mi az, hogy gyűlölet
Egy könnycsepp sem gördült végig arcokon
Helyette a mosoly mindig ott ragyogott

Minden nap új kezdet, új indulás
Mindig türelmesen megvártátok egymást
Együtt indulva, s együtt érkezve
A csókokkal körülvéve éltetek

De egyszre egy sötét éjszakán
Nagy vihar támadt, s elszakadt a szál
Az aranyszál, mely összekötött téged vele
Úgy érezted, most már itt a vége

Megpróbáltátok még egyszer újra
De a szál nem forrt össze soha
Kötöztétek, kötöztétek össze
De mintha egy erő húzta volna vissza

A csók, mely oly édes
Mára keserű lett
A mosolytól fénylő szem
Már könnytől ázva remeg

Nem ismerted eddig, mi a könny, s a bánat
Hisz ő volt, kire biztosan számíthatsz
De mostmár nincs, elengedte kezed
Úgy érzed, most nincs értelme élned

A fájdalom megragad, a szíved sebzi meg
Elhagyott ő, ki igazán szeretett
Nincs már ki eléd jön, ki neveden szólít
Ki azt mondja neked: Szeretlek Téged!

Összetört lelked, megsebzett szíved
Egész nap zokogsz, nem találod helyed
Este nem alszol, a párnád könnytől ázott
Arra gondolsz, hogy ő merre járhat

Mikor elment, könnyetek nem folyt
Ő visszafordult és csak ennyit mondott:Hello!
Mikor elment bezárult az ajtó
De azért benn a függöny megmozdult

Könnyfüggönyön keresztül látod az ablakból
Hogy kinn az esőben valaki távozott
Nem bírod, kirohansz, s ő megvár
Egy keserű csók pecsételi meg szerelmetek titkát

Elment, elment, most már végleg
Egy keserű csók maradt, mely szinte éget
Esőtől, s könnytől ázva bezárod a kaput
S rájössz, h igazán szeretted a fiút!