Üres napjaim egyre csak gyűlnek.
Hangulattalanná válik az ünnep.
Nincs hang, nincs gondolat.
Némán múlik el a pillanat.
Semmi sem élő, semmi sem való.
Minden értelmetlen, minden fakó.
Szorít belülről valami, éget.
Szinte fáj, és nem ér véget.
Nem tör ki börtönéből. Marad.
Csak egy sóhaj, nem harag.
Hangtalan hang. Kiáltás.
Sótalan könny. Gyönge sírás.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Köszi! Egyébként, ha burkoltan is, de a szerelemről szól...