Nincstelenek

Nincstelenek

A magyarok szenvednek a nagy súly alatt,
a nép nemsokára érezni fogja a vágyat.
Sok a számla és az adó,
ez a nép minden csak nem vígadó.
Harag gyűlik lelkükben,
mert nem bíznak a vezetésben.

Ha Árpád vezérünk látná mi lett országából
bőséges könnyzápor hullna arcáról.
Szégyen mit ezek az emberek művelnek,
egész nap a Parlamentben ülnek.
Nem foglalkoznak az emberekkel,
nekik csak a pénzünk kell.

Hatalom, tudatlanság és becstelenség.
Minimál bérből élni képtelenség.
A béred háromnegyedét elveszik,
de ha nem fizetsz, nyakadat szegik.
Mi lettünk a parlament éléskamrája,
de a nép a megfelelő időt várja.

Eddig üldözött vadak voltunk,
éheztünk, láztól remegtünk és fáztunk.
A hatalmatok papírra van vetve,
de nemsokára tűzbe lesz téve.
Magyarországra kentetek sok mocskot,
de a nép megtisztítja az országot.

Egy emberélet nem ér annyit, mint a tiétek,
mert ti nem emberek vagytok, csak rémek.
Magyarországot széppé lehetne tenni,
de ti még azt nézitek mit lehetne még elvenni.
Megöltétek és kizsigereltétek a hazánkat,
és még így is, így is követelitek az adókat.

Árpád vezérünk kardot rántana,
levágná a fejüket, és éljent kiáltana.
Ő már nincs velünk, hogy kirántsa kardját,
nekünk kell vissza szerezni a hazát.
Szégyenfolt van az ország könnyező szemében,
mert Magyarország haldokolni készül éppen.

Segítsünk hát neki, hiszen itt élünk,
kardot rántunk és semmitől nem félünk.
E Szent Föld melyért sok ezren haltak már meg
sírjaikban ők fordulnak meg.
A pokol kapuja nyílik ki előttetek,
csak is a halál tisztítja lelketek. ( Pyton )