Nem tudom elmondani...

Nem tudom elmondani, mit érzek én
Amikor a te bőröd az enyémhez ér
Amikor kezembe zárod a meleged
Úgy érzem, nem lehetek veled eleget.
Úgy érzem, veled bármit túlélhetek
Veled mindenkinél tovább érhetek
Veled megfoghatom a megfoghatatlant
És ha kell, átugrom a legmélyebb katlant
És ha kell, megmászom a legzordabb hegyet
Hisz annyi ok elég, hogy te vagy a cél
Nem tudom elmondani, mit érzek én.

Megszűntem én lenni, hogy megpillantottalak
Megszűntem esküszöm, egyetlen perc alatt
Vakon tapogattam csak ujjaid nyomán
Vakon vágyom most is és oly bután
Nézd, látszik, ahogy dermed a hideg
Nézd, hogy lásd, nélküled mi leszek
Üres test a fagyott levelek között
Üres szemű torzult szörnyszülött
Mert minden ízünkben egymásnak vagyunk
Mert a másik nélkül a magánytól megfagyunk
Ezt azóta tudom, hogy megpillantottalak

És először felhúztalak.

Egyszer korábban már volt egy bőrkesztyűm, de az nem volt ennyire kényelmes, meg kicsit nagy is volt.