"Üzent utánam az ősi világ,
vérembe lopta áramát.
Az utat én akartam,
mert engem akart az út.
Magyar dicsőségünket,
kérlek, keressétek!"
Kőrösi Csoma Sándor
Mire jó az élet? Csak nyűg az egésze,
De fel nem adhatom, hisz magyar vagyok!
Számomra itt több mint a szenvedés vésze,
Itt nekem már a Nap sem ragyog!
Egy rab magyar, szárnyaszegett sas sors,
Terveim éltetnek, melyek fontosak, s nagyok,
Érzem a végzet, nem hibáz, s gyors,
De fel nem adhatom, hisz magyar vagyok!
Elbukott egy ország, megtagadva létét,
Igaz magyar szív, a fájdalomtól zokog,
Sorsára hagyva ötmillió testvérét,
Megnyílik a föld, s a pokol tüze ropog!
De mégis küzd a lélek, és bízva bíz a szív,
Az égben már a remény fénye ragyog,
Felcsendül a Himnusz, mely imára hív,
S már soha fel nem adom, hisz magyar vagyok!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások