MIRE JÓ AZ ÉLET

"Üzent utánam az ősi világ,
vérembe lopta áramát.
Az utat én akartam,
mert engem akart az út.
Magyar dicsőségünket,
kérlek, keressétek!"

Kőrösi Csoma Sándor



Mire jó az élet? Csak nyűg az egésze,
De fel nem adhatom, hisz magyar vagyok!
Számomra itt több mint a szenvedés vésze,
Itt nekem már a Nap sem ragyog!

Egy rab magyar, szárnyaszegett sas sors,
Terveim éltetnek, melyek fontosak, s nagyok,
Érzem a végzet, nem hibáz, s gyors,
De fel nem adhatom, hisz magyar vagyok!

Elbukott egy ország, megtagadva létét,
Igaz magyar szív, a fájdalomtól zokog,
Sorsára hagyva ötmillió testvérét,
Megnyílik a föld, s a pokol tüze ropog!

De mégis küzd a lélek, és bízva bíz a szív,
Az égben már a remény fénye ragyog,
Felcsendül a Himnusz, mely imára hív,
S már soha fel nem adom, hisz magyar vagyok!