Mindent ami jó...

Porba hullott emlékek,
halk gyászos szó
csak ennyi maradt utánad,
csak ennyi már, mi jó.
Nem vár már többé
mi kellemes, s szép
csupán egy maradt belőled,
egy dolog, egy kép.
Boldogságban úszol, csillog
a szemed, rám nézel mosollyal
és én megértelek.
Megértem az örömöd, hiszen
épp akkor mondtam el neked,
hogy mennyire szeretlek
és mennyire kell nekem.
Kell nekem a szemed, a kezed,
kell nekem az egész éned,
de ekkor te hirtelen odaveted:
Csak álom az egész,
nincs többé már, én holnap elmegyek
és nem lesz, aki vár!
Elhullik minden mi eddig fontos volt.
Elhullik, minden, minden ami jó,
és te elhagysz engem
és mindent ami jó.