Mély erdőben születtem,
Élem magányos életem;
Kinevetsz. Te, aki
Betonban születsz,
Élsz? és meghalsz.
Sajnállak. Nem érezheted
A fenyőerdők friss illatát,
A szaladó őzek riadalmát,
A királyi sas vijjogását.
Ember, gondolkozz el!
Te nem élsz! csak
Tengeted létedet.
Szabad vagy? Kétlem.
Fogva tart sok szabály
S nem ismered e szót:
Szabadság!
Mint vándor a holdfényben,
Hulló falevél az őszi szélben,
Magányosan szabadon,
Mindig, mindenkoron!
Ember, gondolkozz el!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
2025-06-17
|
Novella
Megírták: az emberiség ki fog pusztulni...<br />
Bár a helyesírásellenőrzőm nulla hibát jelzett,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?