illesz hozzám

türkiz égboltra fehér pamacsok ülnek, én
csak nézlek téged, az ég kékje szemedben
a mély tenger, s én csak merülnék benne
órákon át, szíved ütemére dobbanna
az enyém, s én is felülnék a felhők mellé
világgá kiáltani mennyire szeretlek, mert
még sohasem mondtam, de nem létezem
nélküled már, ahogy levegő nélkül sem
élhetnék, de egyszer majd el kell mennem,
és azt szeretném, ha fognád a kezem addig,
hogy ne legyek egyedül, s nekem már
csak te kellesz és senki más, mert pont
illesz hozzám, úgy ahogy a felhő az égre