Lágyan kel fel az egész föld,
Itt köztünk küzdenie kell,
Látom, hogy ember embert öl,
Látod, teszi szeretettel,
Akkor mikor Culpát követ
Teheti azt esze nélkül,
Egyet, csak egyetlen egyet,
Vagy hagy rád hibát örökül,
Akaratod semmit se ér,
GYenge érzés feltámadhat,
Csak te tudod mennyire fél,
Utolsó gondolata vagy...
Lágyan ha az egész föld kel,
Pár hiány, a szeretettel,
A keresésem magányra lel.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-24
|
Novella
Egy balulsikerült kapcsolatfelvétel elgondolkodtató története.
2024-11-23
|
Novella
Egy fiatal férfi randevúra hívja az ismert színésznőt.
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Hozzászólások
Nos, ennyit szerettem volna mondani, köszönöm, hogy olvastad...
Inopier
Régóta olvasgatom az írásaidat, és mivel egyszer már leírtad a Lilla - Culpa összefüggést, így próbálom ennek tükrében... Nagyon örülök annak, hogy fölvállalod az érzéseidet, és kiírod magadból, amit kell... hiszen attól könnyebbülsz meg! Boldog lehet\"ne\" az a lány, akinek a hatására ennyi verset írtál, de tudod az élet... háát az nem kíméli az embereket... , de aki olyan, mint Te, azzal jól bánik, mert megadja nekik a szerelem érzését, (még ha fájdalommal jár is) és ez manapság ritka kincs... Persze hozzáteszem, hogy sztem....
Ezt írtad:
\"Nem tehetek róla, ez így jön belőle. Egyébként a verseimen, és egyáltalán bármilyen munkámon sose változtatok, ahogy először leírom őket, azok úgy maradnak. Sose, semmit, még egy vesszőt se veszek el, vagy adok hozzá, mert úgy érzem akkor elrontanám annak a pillanatnak a varázsát.\"
Én pontosan így írom a verseimet. Lehet, hogy verstanilag nem felelnek meg, de, ha visszaolvasom, akkor átélem ismét azt a pillanatot... Ez önzés lenne? Lehet!
Azt kívánom, hogy maradj meg mindig olyannak, lélekben is, amilyen ma vagy!!!
A versek meg, majd kiforrnak mikor az érzelmek változnak...., vagy új írányt vesznek...
Még előtted az élet! :)
Nagyon köszönöm írásodat, gondolataidat, hogy megosztottad velem, én is osztom érzéseidet, viszont szóvá kell tennem egy dolgot, mely bármennyire is "hazugságnak" (nem találok rá jobb szót) tűnik, nem az: Lillát nem mint "szerelmet" szeretem, hanem, mint valamikori nagyon jó barátot, sőt mostanában így vallom: életem legjobb, és legörökebb egyirányú barátja. Kicsit összetett fogalom, de mégis belőlem ez is csak így tud kijönni, az pedig, hogy fejlődni fogok, nos igen, bízom benne... ennek lehet talán egy kezdődő jele egy régebbi (valódi) szerelemnek az újra fellángolása, melyről, ha nem baj, még nem mondok semmit, hoztam fel verseket Róla, fogod majd tapasztalni milyen nálam egy olyan érzés, amit lehet "annak" nevezni...
mégegyszer köszönöm a gondolatokat, további kellemes ünnepeket és minnél boldogabb új évet kíván:
Inopier
Inopier