Karon ragadva a halált
Mi újra rám talált
A sötét fénybe lépek vele
S megcsap a fény szele
Mi nem is létezik
Belépek és látom
Mindannyian vártok
Csúnya, feketébe öltözött
Árnyról árnyra költözött
Szabadnak született tündérek
S valahol ott ül a trónon
Szeme, mint a márvány, oly ódon
Egy aranyba borított szörny
Mellette egy hatalmas könyv
Mibe a halál írogat
S most csont ujjaival
Miközben kint dúl a vihar
Kezébe vesz egy tollat a halál
Majd egy újabb végzet, mit kitalál
Mi lehet, épp az enyém
A fekete tündérek várnak
Fejüket lehajtva állnak
S mikor int a fekete úr
Mindegyik rohan irgalmatlanul
Hátha, hátha nem végez vele
Aztán a szörny rájuk rivall
Hangja, mint a kinti vihar
A tündérek szétrebbennek
S hirtelen utat engednek
Annak kit hív a halál
Körbe nézek, keresve valakit
Ki feladatom alól felszabadít
De nincs senki, rám merednek
Tudom, ha kérdezek, nem felelnek
Az ott az én végzetem
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?