Szemem tüzével ajkadnak
Lágy ívét körberajzolom,
Csak nézlek szüntelen,
Csókodra szomjazom.
Várom ébredésed, hogy szemed
Mint szikrázó parázs égesse lelkem,
S bújjál karjaimba, ha jő a reggel.
Egy halk sóhaj, mi elhagyja
Csókjaid bölcsőjét,
Szerelmes gondolataid
Formába öntőjét.
Félig megnyílva várja jutalmát
Útjára küldi vágyaid óhaját
Ajkaink tapadva némítsák a szót,
S érezzük már, azt a kéjesen jót,
Közben csak nézem,
A szikrázón csillogót
Korai hajnalon, tüzében villogót
Merülve mélyre, csókunk ösvényén haladva
Néma ajkunk már egymáshoz tapadva
Köszöntik a reggelt, karjaimat tárom
Szorítlak magamhoz, szerelmed várom
Megérkezünk sóhajtva, hova mindig vágyunk.
Pihenünk csendben … oltottuk lázunk.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-17 00:00:00
|
Szerelmes
1 Év amíg rád vártam,
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
Hozzászólások