Egy képre emlékszem, zöld és arany,
ragyogó napfényes égi katlan.
A szél fülembe zúg, mint méla hang,
hogy fekszem ébren de halottan.
Nagy csata volt, a föld beleszakadt,
tűz szemedben vérem vágyát láttam,
győztes nászt vívott gyűlölet s harag,
majd a mélyén végemre találtam.
Máglya: bíbort ont, vörös könnyet ejt,
dereng, talán érces sikoly kísért,
zöldet látok, majd arany felleget,
alattam a fák ropogása ég.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
Alisha ·
Na igen... teccik. Bár az első versszak után ezt nem mondtam volna meg. A második versszaknál kezd felpörögni a dolog. Ütemes! Egy ilyen témájú verset jó, ha így meg tud oldani valaki. Mindent értek. De a cím... a cím egész félrevezető, ha érted, mire gondolok. :smile: