Egy képre emlékszem, zöld és arany,
ragyogó napfényes égi katlan.
A szél fülembe zúg, mint méla hang,
hogy fekszem ébren de halottan.
Nagy csata volt, a föld beleszakadt,
tűz szemedben vérem vágyát láttam,
győztes nászt vívott gyűlölet s harag,
majd a mélyén végemre találtam.
Máglya: bíbort ont, vörös könnyet ejt,
dereng, talán érces sikoly kísért,
zöldet látok, majd arany felleget,
alattam a fák ropogása ég.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2001-09-16 00:00:00
|
Versek
Benyitottam a hálóba és a következő kép tárult elém: feleségem hanyatt fekszik, lábait szétrakja és a szomszéd Zsuzsa feleségem lábai között van négykézláb és nyalja feleségem pináját. Zsuzsa...
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
Alisha ·
Na igen... teccik. Bár az első versszak után ezt nem mondtam volna meg. A második versszaknál kezd felpörögni a dolog. Ütemes! Egy ilyen témájú verset jó, ha így meg tud oldani valaki. Mindent értek. De a cím... a cím egész félrevezető, ha érted, mire gondolok. :smile: