Meghalt a bohóc, győzött a sors felett
Megnyugodva életén, meghajolt és nevet
Körötte sír-zokog a gyászoló barát
Nem értve haldokló nyugodt mosolyát
Az élet tépte őt, és rajta kacagott
S ha már feküdt a sors is belerúgott
Ő mégis küzdött, játszotta szerepét
Cipelte hátán nehéz, baljós keresztjét
Néha kérdezte magától, az Isten miért veri?
Bár tudta, hogy rosszat az ember teszi
Belenyugodni sosem tudott e showba
Hol bohócszerepe a sorstól kapott fricska
Végig élte sorsát, viselte keresztjét
Várta jutalmát, kereste az enyhülést
És most vége lett, s rá nyugalom száll
Hisz csak az élet volt nehéz, nem a halál
Pécs, 2003. március 08.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?