Megszülettünk, s itt vagyunk a Földön,
Füst és por ellepi egész életünk.
Szenvedünk, talpra állunk, harcolunk,
Eltűrjük, ahogy mások kacagnak rajtunk.
Mikor már összetörve fáj, sírunk szüntelen,
Zokogunk, miért ilyen könyörtelen minden?!
Nincs rá válasz, nincs értelme semminek,
Mindenki kínoz mást, s nincs kegyelem!
Ez csak egy fantáziavilág, nincs kiút, nincs talány,
Boldogságmámorban úszni csak egy álom talán.
Nem értem a lényeget! Azt hogy miért élek,
Öröm nélkül, boldogtalanul, keservesen.
Még mindig itt vagyunk, s itt is leszünk egy ideig,
Félünk a haláltól, megrettent maga a tudat,
Nem érdekel semmi, csak megöl a bánat.
2006. december 28.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?