Ha minden bánat egy könnycsepp...
Az első könnycsepp,gördül az arcomon,
A fájdalomnak magam átadom,
A századik könnycsepp,lecsordul,
Még mindig fáj,az ég elkomorul,
Itt a kétszázadik könny gyémánt,
Tökéletes,érzéssel teli,nagyon bánt,
A háromszázadik száguld le az arcomon,
Még mindig itt vagy régi jó ismerős:Fájdalom,
A négyszázadik,váj barázdát az arcomra,
Mindig mint testvéremre ugytekintek a bánatra,
Az ötszázadik,úgy érzem szívem megkeményedett,acél,
Erős vagyok,szívem bátor,s remél.
Hatszáz,erős vagyok,bírom,magamat ezzel nyugtatom,
Próbálom legyűrni a fájdalmat,szívemet jókedvvel áltatom,
Hétszáz,erőm még kitart,jókeddvel palástolom még bánatom,
De már érzem ezt az állapotot nem sokáig tarthatom,
Nyolcszáz,rájöttem ismét...nem vagyok erős,gyötör a bánat,
Minek ámítottam magam,ez csak többet árthat,
Kilencszáz,magány,fájdalom,sötét,
Álmaim gyötörnek,rettegve várom az estét,
Ezer,itt az ezredik könnycsepp lezuhan az arcomról,
Feladom,nincs tovább,egyre többet gondolkozok a halálomról.
Egyedül?Minek!Bánattal?Értelme nincs!Szívvel szeretni?Csak fájdalmat ad!
A fájdalom,a magyány egyre csak nő,szívja erőmet,míg az idő csak halad.
Az ezrediket már nem szárítja föl a szél,csak a vér,
Az ezredik után már nincs aki remél...
Jön az ezeregyedik,
szívem fáj,
szívem már nem reménykedik.....
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Nem a verseidet olvasva, hanem mert szerintem a kivételes embereknek sohasem szabadna szomorúnak lenniük. Én az ezredik után álltam fel és azt mondtam elég, s most harcolok a felejtésért és hidd el, minden nappal könnyebb és szabadabb. Az emlékek persze vissza-vissza rántanak, de csak az akaratom kell, hogy szárnyalhassak. És én akarom. A felejtést, a szárnyalást. Boldog leszel, tudom. :)
maszi