S belédhasít a kínzó fájdalom mint éles tőr
te csak nézed hogy szenvedek
Nem teszel semmit
itt álsz előttem
bámulsz akár egy lelőttre
halott vagy te s halott vagyok én is
meghaltak az érzéseim
előbb a tiéd majd most az enyém is
halott a világ is mejben szerelmünk kezdődött
halott a pokol is mejben élete végződött
halott a menny holtak az angyalok
s velük együtt a szerelmem is elhagyott
nem tudlak én már soha téged szeretni
s te nem fogsz engem soha elfelejteni
mert mint gyilkos méreg
emlékem kínzón éget téged
égeti szíved, lelked s csak gyötrődsz majd
s midőn térden csúszva jösz elém
bocsáss meg kedvesem
én csak intek, s porrá zúzza szíved emlékem
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
Más. Központozás? Minden klaviatúrán vannak vesszőnek, pontnak és a többi írásjelnek megfelelő billentyűk, nem?
A kezdődött-végződött rímpár sem szép. Különösen enm szép.
Egyébként a panaszköltészet ellen nincs kifogásom - kifejezetten szép is lehet. De ez a világfájdalom motívum valahogy sosem volt a kedvencem. Pláne, hogy mellé még a végén kegyetlenkedsz is egy kört, mintha direkt élveznéd, hogy sajnálhatod magad.
Továbbá nem összeegyeztethető a megszólított - hol E/2, hol E/3 írsz, minden átmenet nélkül.
Valahogy nincs meg az egysége a versnek, sem dallama. De elehet, hogy csak én nem találom? Ha gondolod, világosíts fel. Vagy ne. Jó nekem így is.