Elmentél tőlem kedves,
S én hagytam,hogy menj csak el.
Hiába lett volna minden,
Ki menni akar hagyni kell!
Mosolygott hozzá az arcom,
De mögé már senki se néz,
Játszom a közömbös embert,
Csak most látom milyen nehéz!
Ha azt kérdezné valaki tőlem,
Mondjam mit jelentesz nekem,
Egy pillanatra tán zavarba jönnék,
S nem is tudnék szólni hirtelen...
Csak nagysokára mondanám azt halkan,
Semmiség, így múlt el a szerelem!
S nem is venné senki észre rajtam,
Hogy titkon könnyes lesz két szemem,
Egy halk sóhaj,ez lenne minden,
És én mennék tovább,
A szív gyakran ámítja önmagát!
De mást vár két szemem,
Messze túl a könnyeken,
Hogy még mindig Te vagy a mindenem!
Ha azt kérdezné most valaki tőlem,
Mondjam meg mit jelentesz nekem,
Csak nagysokára mondanám azt halkan,
Semmit ,csak az egész életemet!!!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Életem értelme!
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások