Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
Kitalát történet
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Xavierr_00: Egy jó és egy rossz hírem van…...
2024-10-14 17:53
Xavierr_00: Juhejj, jó ezt olvasni :-) Rem...
2024-10-14 10:24
Vincami Nor: Köszönöm, Egy ideje már fenn v...
2024-10-13 21:07
laci78: én azért remélem MINDEN MINDEN...
2024-10-13 20:11
Gayadam: Kár a haverommal már nagyon vá...
2024-10-13 18:34
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Egyszer régen...

Egyszer régen, mikor fel akartam adni önmagam,
ott álltál mellettem dacosan.
Barátommá akkor kineveztelek, Te sem, én sem értettem,
ez miért lehet.
Az idő vasfoga bőszen harapdálta a szálat,
de ez a valami már lassan szeretet-varázslat.
Hullámok, viharok szaladtak az épülő várfalaknak,
de a régi, s új romokon már kastélyok vannak.
Érték-határok pedzegettünk és tologattunk tova,
lassan így megesett, a nagy csoda.
Egy pengetés lelkedben egy rezdülés nekem,
ez oda-vissza igaz volt, verseinkben jelentkezett.
Fényből, vízből, értékekből képek születtek egyre,
s e masszából még több keletkezett, csak álltak, álltak össze.
Elszaladtak évszakok, napok, hónapok…Herceg!
te és Én már barátokká lettünk, múltak tova a percek.
Messze így néztünk határokat és láttunk együtt tovább
a horizont már nem jelentett akadályt.
Képzeletben ismeretlen tájakon jártunk
különcök nem akartunk lenni, csak más volt az álmunk.
Aztán ezt a szövetséget gyűrűvel pecsételtük, barátságunkat
magasabb szintre, az égig emeltük.
Csipkedtelek sokszor. Bosszantottál. Mindig mégis nyugodt
s mosolygós maradtál.
Büszke voltam, hogy vagy nekem, barátomnak mondhatlak
arra nem is gondoltam, hogy ez meg is szakadhat.
Most váraim kísértetek lepték el
a dac, a bánat, a félelem, a keserű.
Szemed szomorú kék bogara, csak pár szó,
felborult minden. Hol vagy derű?
Hasonló versek
2138
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
1770
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: