Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
Friss hozzászólások
Asszisztencia: Szia! Lesz folytatás?
2026-05-16 12:44
kaliban: Jöhet a folytatás!
2026-05-15 19:48
Zed75: Tetszik, hogy ez már egy hossz...
2026-05-15 17:34
Norbi.79: Elnézést de nem tudom hogy sik...
2026-05-13 18:23
Gábor Szilágyi: Lesz folytatása?
2026-05-08 19:50
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Egy reggel

Egy nap felkeltem
S kinyitottam a szemem
Nem értettem miért van ez
Mi változott meg?

Zokogtam volna
De könnyeim elfogytak
Kiáltottam volna
De már mindent elmondtam

Ürességet éreztem
De belül viharzott minden
Tomboltak az érzelmek
Felemésztettek a kétségek

Hirtelen rájöttem
Már nem gondolkoztam
Rájöttem mindenre

Felpattantam az ágyból
Kiszaladtam a szobámból
Nem tudtam mit teszek
De mégis mindent értettem

Megálltam a konyhában
Feltéptem a fiókot
Meg láttam mit kerestem
A kezemben a végeztem

A fényes pengén
Megcsillant a fény
Nem éreztem még
Nem gondolkoztam még

Ahogy ránéztem a fényre
Özönlöttek az emlékek
Meg láttam a reményt
Újra éreztem hogy élek

Visszatettem az éles pengét
Fájt a szívem, a feledés
Megfordultam hát
És visszamentem

Lefeküdtem hát megint
Hogy újra érezzem a kínt
A könnyek elmossák az időt
És egyszer csak felébredek
és kezdődik minden elölről.
Hasonló versek
3458
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
3279
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: