Most mint csillag fenn az égen
Járom én utam idelenn, magányosan,
Most csak az üresség a részem
Eldobnám érted bármikor, boldogan!
Nap voltál az éjben, fény a sötétségben
Fény voltál, mely beragyogta lényem,
Meleget hoztál lelkem hidegébe
Forró tüzet, melyet eddig csak reméltem.
Te lettél az egy, mind felett
Fontosabb mint puszta létem,
Lelkemből e könnycseppet
Tenéked most kitépem.
S adom néked Álomlány
Mi pokol és menny tüzén hevült,
Betölti tán a hiányt
Mibe egy csillag elvesztése került.
Szorítsd hát e gyűrűt az öklödbe
Így elveszteni sose fogsz,
Mert most már Te is örökre
A szívemben ragyogsz!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?