Csöppnyi boldogság

Itt ülök egymagam, kinézek az ablakon,
Nem látlak sehol, végig nézek magamon.
Bennem élsz valahol, már magam sem tudom,
Szeretnélek látni, lelkem örülne nagyon.
Rám nézel, nekem elég,
Hozzám szólsz, lelkem elég.
Ennyi, mit adsz, óriás ajándék,
Csöppnyi boldogságot sem kaptam rég.
Kívánom pedig, bárkitől jöjjön,
Nem lényeg, hogy Tőled, csak meg ne öljön!
Mert egy kis boldog dolog is képes reá,
Elpusztíthat s akkor nem lehet többé már!