A próféta sóhajt, úgy áll meg a pusztában, vándorbotját a magasba lökve.
- Föltámasztottam a csontokat uram, ahogy azt kívántad.
Körötte a kerengő szél.
Fagyos marék fogja át a sziklamezőt, melyet nemrég ütközet gyalázott.
A párás légben csontvázak hevernek, egészen az ég aljáig.
A próféta szavára mozogni kezdenek, az Úr hússal és vérrel vonja be őket.
Mosolyognak, mint árnyék az erdő mélyén.
Körbeállják és felfalják a prófétát.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
Álomvilág álomkép
Álmodni álomszép.
Álmodd az álmaidat,
Álmodd meg vágyaidat!
Álmodni álomszép.
Álmodd az álmaidat,
Álmodd meg vágyaidat!
Hozzászólások
Szesze, így, ebben a formában már értelek. :)
Libido, lassan egyre kevésbé értem, hogy miért úgy írsz, ahogy. Éppen ez ragad meg, de még mindig nem tudom, hogy miért vers?
Belénk rúgtak, megharaptak
Vérző nyomorékká váltunk
Szembe nézni nem próbáltunk
Velük; rágtak kívül-belül
Széttéptek könyörtelenül
Porhüvelyünk hűl az éjben
Lelkünk már a messzeségben