Csak lassan, lassan
Ketyeg az óra. Csak lassan, csak lassan.
Elmúlik az élet. Csak lassan, csak lassan.
S mint az idő, mi is lassan elmúlunk
Elvesztegetett percekként koporsóba borulunk
A természettel, s az élet rendjével
Szembe szállni, s ellenkezni nem lehet.
Elhullunk, mint madár kin golyó ment át
S ránk a halál az út végén vár, csak vár.
Lassan elmúlni, mint az idő
Lassan lehullni, mint az eső
S mint merengő, fátyolos felhő
Az egek fölé, eltűnni a földről
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
CSak lassan, lassan
Hasonló versek
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások