Céltalanság

Nos, ezen ne múljon.
A versekhez meglehetősen mérsékelt az affinitásom, a mondókámat többnyire prózában zúdítom a környezetemre. Művedet is elsősorban értelmezni próbálom és nem foglalkozom a formai megoldások ostorozásával.

Az első sor nekem csípi a szemem. Azt gondolom ugyanis, hogy nyilvánvalóan nem az elvesztett társ kavarog benned, mégis zavaró amikor nem az elvesztése feletti fájdalom, vagy az utána vágyódás, érzelmeinek kavargásáról beszélsz.

A második sorban használt szófűzés gyakran visszaköszönt a sorkatonai szolgálatra bevonuló fiatalok, otthon maradt szerelmükhöz írt soraiban. Ami túl az elcsépeltségen azért disszonáns, mert a következő sorban arról írsz, hogy ki lettél hajítva mint macska szükségét végezni.

A "Mind hiába" sort egyszerűen nem értem.

A "Minden értem" sor többféleképpen értelmezve /minden érted/neked/miattad, stb. illetve, pl. minden értem/felfogtam/megértettem, st./ is teljesen értelmetlen.

A "Semmi értelme a
Semminek
Semmi célhoz nem vezet" igéretes lenne, de nem értem a tagolás logikáját.

Aztán a hold leköpött szófordulat is necces. Föntről le köpött, avagy eccerűen leköpött? Egyébként a Hold inkább jóságos figuraként gyakoribb, mint köpködősként.

A parabolás hasonlat nem igazán illik sztem egy kesergős vershez.

Az "Ellökted magadtól A kezemet..." szófűzés olvastán bennem egy túltengő ego-jú figura sejlett fel. Segítő kezet szoktak pl. ellökni. Itt szerencsésebb lett volna vmi más meghatározás az eltávolításodra.

Nah, ennyit tudtam "segíteni".

Üdv.

Köszönöm válaszod
az igazat megvallva ez a vers nem szerelmes vers de mivel ez olvasottabb kategória ezért itt publikáltam
ezért elnézésed kérem
másodszor
Segítő kezet nyújtottam és azt lökték el méghozzá elég durván
És mégis minden értem miattam volt mert én adtam fel nem próbáltam tovább segítséget nyújtani
üdv