BÚCSÚ A SZERELEMTŐL2X

Ha vége, hát csókolj meg s isten áldjon;
megtagadlak, már nem vagyok tiéd;
gyönyörnek, óh, mily gyönyörnek találom,
hogy ledobhattam bilincsimet.
Egy kézfogás még,-töröld esküinket
s ha találkoznak sorsunk útjai,
ne árulja el se szó se tekintet,
hogy a volt vágyból maradt valami.
Most, bár szerelmünk már-már alig él,
s ravatalánál zokog a hüség
és utolsót lüktet a szenvedély
s a tisztulás lefogja a szemét,
most még, noha mindnyájan elsiratták,
fel tudnád támasztani, ha akarnád.