A szerelem

A szerelem nem ismer nemet s fegyelmet.
Becsap, felrepít, mindenével beterít.
Tőle te hiába is kérnél kegyelmet.

A szerelem vak, de botot ád kezedbe.
Piros s fehér szint kever a két szemedbe,
A vakító semmit tőlti a fejedbe.

A szerelem báb, s horizonton legelne,
Echoként füledben csengettyűt csengetne,
S mindenre őszintén hazugon felelne.

A szerelem fullasztó, kavargó örvény.
Vírus, minek testedben uralma fölény,
A dermesztő égetésére nincsen vény.

A szerelem lavina s felfelé lódul.
Éltető higany, mi ereidben tódul.
Üstökös, mi mágnesként csak feléd fordul.

A szerelem bölcső, s pörög mint az orsó.
Telistele töltött feneketlen korsó,
Örök álmot hozó fekete koporsó.