A szerelem madara

Túl a tengeren, nagyváros hevében
Neonlámpák alatt koldusok a fényben
Álmokat, szerelmet s nem pénzt akarnak
Lángoló szívükben nyoma sincs a dalnak

- Látod így van ez: utcára kerültünk
Mert nem kellett palota - a biztonságos börtön
Lehet bár kovácsolni- fából vas -karikát
De nem tarthatod fogva a Szerelem Madarát

Ha a koldusok meghallják szomorú énekét
Elhajítják érte nyomoruk kincseit
A bénák, betegek újra lábra kapnak
Hallgatják énekét, s újra mosolyognak

De ki megszerzi Őt biz’ megfizet érte
Ha belenéz a madár tengerkék szemébe
Vad, féktelen, tüzeket láthat benne
Őt akarod Te is?
Lehet, de meg kell halnod érte

De ha meghalsz érte, Ő bizony feltámaszt
Gyönyörű új élet vár miben nem sarjad a bánat
Égszín rubin éj, halk esős napok
De ne hagyd, hogy ellopják rablók és tolvajok

Úgy vigyázz rá, mint törékeny lelkedre
Ne zárd a sötétbe, dohos, mély helyekre
Engedd szárnyalni magas szép csúcsokra
S repülj vele Te is ölelő karomba