A holdról jött lány

Úgy láttam, tán
Az égből szállt alá
Egy lány.

Rég volt és messze
Élt egy szép lány
Ki nem volt rossz és nem volt jó
Csak különösnek mondható
Ő egy holdról jött lány.

Egyszer eljött
Eljött ó hozzád
Szeretett és átkarolt
Lágy ajkával megcsókolt
Ó a holdról jött lány

Szíved azt mondja, fuss messze tőle
Mert szemében izzik egy furcsa fény
Úgy szeret ahogy senki még
Ó a holdról jött lány
Igen, ő
A holdról jött lány.

Tudja hogy félsz mégis szeretne
Hozzád bújni ó hogy szeretne

De erről te nem tudsz
Ezért hát elfutsz
Ezüst szemében megcsillan
Egy könnycsepp aztán elillan
Ő egy holdról jött lány
Igen ő egy holdról jött lány

Elrepült hát, nem jött többé
Azóta ott él gyakran gondol rád
A hold árnyékosabb oldalán
Ő volt egy holdról jött lány
Igen ő volt egy holdról jött lány

Nézz fel az égre, keresd a hold-lányt,
Magányosan kóborol,
Csendesen sír, sosem szól
Ő, a holdról jött lány.