A FENYŐFA BALLADÁJA

A MESSZIHEGYEKBEN ASZIKLÁS MEREDEK LEJTŐ OLDALÁN
KIDUGTA FEJÉT A FÖLDBÖL EGY CSÖPPNYI FENYŐFA BARÁT.
KIVÁNCSIAN NÉZETT KÖRÜL, KÖRÖTTE EZER VIRÁG,
BÁRÁNYFELHŐS TAVASZ NAP VOLT, S TETSZETT A KINTI VILÁG

ODASZALADT HOZZÁ A SZÉL, AMIKOR KIBÚJNI LÁTTA,
S ELJÖTT JÁTSZANI MINDENNAP, Ő LETT A LEGJOBB BARÁTJA.
LASSAN-LASSAN CSEPEREDETT, NYÁRON MADÁR DALOLT RAJTA
ÜDEZÖLD LEVELEIT TÉLEN IS MEGTARTOTTA

VÉGÜL SUDÁR FÁCSKÁVÁ LETT, S A HEGYOLDALRÓL MESSZE LÁTOTT
NÉZTE A KANYARGÓS UTAT, S A TÁVOLI TORNYOS VÁROST.
S A GYEREKEK JÖTTEK ONNAN, KIRÁNDULNI VAGY SZÁNKÓZNI
HOSSZAN BÚSAN NÉZETT UTÁNUK, VELÜK AKART VISSZAMENNI

EGY NAP JÖTT EGY FEJSZÉS EMBER ÉS A KIS FENYŐT KIVÁGTA
S A FRISS HÓBAN HAZAVITTE A VÁROSI OTTHONÁBA
ÖRÜLT A KIS FENYŐ, HOGY LÁTTA A MESÉS VÁROSBA VISZIK,
DE MÉG JOBBAN ÖRÜLT ANNAK, HOGY A GYEREKEK FÖLDÍSZÍTIK

ÁGAIN ROSKADOZTAK, CUKROK GYERTYÁK DÍSZEK,
ÁM MINDENNÉL SZEBBEK VOLTAK, A CSILLOGÓ GYERMEK SZEMEK.
A FENYŐCSKE BOLDOGSÁGÁT ELMONDANI NEM IS LEHET.
HOGY MELLETTE VOLTAK SOKAN, S NEVETTEK A GYEREKEK.

HÁROM NAPIG ÜNNEPELTÉK, MAJD LEVETTÉK A DÍSZEKET
ŐT KIDOBTÁK A SZEMÉTDOMBRA ÉS OTTHAGYTÁK AZ EMBEREK.
ÉS A SZÉL AZÓTA KERESI, MINDEN HEGYEN A KIS BARÁTJÁT
ÉJJELENKÉNT IDE HALLOM, SZÍVSZORÍTÓ SÓHAJÁT.