Winniefred - 4. Nyulam-bulam

- … De enni mindig kaptam én, avec que la marmote. Avec que si, avec que la, – pár pillanatig Freddie és a részeg fiúk pislogva nézték Nyulat, aki előadását egy hatalmas csuklással szakította meg - avec que la marmote, avec que si, avec que la, avec que la marmote.
- Ávekköszí… - ismételte hamisan Finn, és vidáman meglengette az üvegét.
- Nem hiszem el – morogta Bud, és a vigyorgó fiú kinyújtott markába gyűrte a tízfontost.
- Ez nem ér! – szólt közbe Bxob, - nem is érti, hogy mit énekel!
- De tudta a szöveget, ergo ő nyerte meg a fogadást – vigyorgott Finn, aki közben szolidan kiemelte hullarészeg barátja kezéből a begyűjtött bankjegyeket.
- Nem is tudtam, hogy tudok franciául – szólalt meg kába mosollyal Nyúl, és újra meghúzta az üveget, tartalmának felét végigloccsantva a pólóján. – Hoppácska… Au! Ez csíp! – kiáltott fel, miután a tömény alkoholt beletörölte sebes kezébe.
- Oké, Nyúl, gyere… elmegyünk, megmossuk a kezed – avatkozott közbe az épp arra tévedő Liv, de öccse elrántotta magát előle – ezzel három embert kis híján fellökve.

- Nem vagy az anyám! Hallod? – hajolt közelebb nővéréhez, aki elfintorodott.
- Alkoholmérgezést lehet kapni a leheletedtől. Az jó lesz, ha Freddie lemos? - Nyúl erre csak csuklott egyet, hogy beleegyezően, vagy tagadólag, az már nem volt fontos, Liv karon ragadta, és a mosdó irányába állította.
- Kérlek – nézett Freddiere, aki sóhajtva felállt, majd átkarolva a részeg Nyulat, elindult. Jobban szeretett volna Finnel beszélni arról, hogy miért hagyta abba az egyetemet, és jobb belátásra téríteni.
- Tényleg beszélsz franciául?
- Moi? Oui.*
- Nem csak betanultad a dalt?
- Si… Non!**
- Oké, Nyúl, én hiszek neked. Vigyázz, ajtó… szóltam, hogy vigyázz – mondta Freddie sajnálkozva, miután Nyúl feje nagyot koppant a visszacsapódó ajtón. – Jó. Várj… itt meg tudsz támaszkodni?

Nyúl óvatosan bólintott – valószínűleg nem akart még egy lefejelést elkövetni.
- Add a mancsod – a fiú tétován kinyújtotta a kezét, de amikor Freddie megérintette, Nyúl megborzongott. A lány a hideg víz alá tolta, mire Nyúl felszisszent.
- Ne nyafogj, senki nem mondta, hogy fogadásból vágd el a kezed.
- Nem… nem arra fogadtunk, így jött ki… - Freddie csak fél pillanatra nézett fel, de meg is dermedt.
- Nyúl… mi van? Nagyon fura képet vágsz… - a fiú nem válaszolt, csak bámult rá kerek, szürkés szemeivel. – Hahó… van itthon valaki?
- Je le crois que je t’aime…*** - a lánynak ekkor fordult meg a fejében, hogy a fiú talán agykárosodást szenvedett az ajtóval történt rövid affér során.
- Ha most franciául beszélsz, akkor ügyes vagy, de nem értek egy szót se. Jössz? – Nyúl csak bámult le rá, így Freddie zavartan maga után húzta őt.

* * *
- Ennek meg mi baja van? – fordult Bxob Freddiehez, miután végigmérte a bamba Nyulat.
- Nem t’om… a mosdó előtt valaki rávágta az ajtót, azóta ilyen. Hol van Finn? – erre Bxob is meglepetten fordult körbe.
- Öhm… az előbb még itt volt. Komolyan – mindketten rémülten forgolódtak, és próbálták szőke barátjukat kiszúrni a tömegben, de túl sok volt az ember, és Finn túl gyorsan meglépett. – Lehet, hogy találkozott egy barátjával.
- …És fogadásból épp most vágja fel az ereit? – kérdezte Freddie epésen, aki dühös volt Bxobra, hogy hagyta meglógni a barátjukat.
- Felvágni az ereit? Fogadásból? – Bxob értetlenül pislogott a lányra, majd meghúzta saját üvegét. – Ugyan. Talán azért, hogy lássa, mennyire spriccel szét a vér – jót nevetett saját viccén, de Freddie elsápadt. Eddig abba bele sem gondolt, hogy Finn önveszélyes lenne. Közveszélyes talán, de azt már megszokta.
- Várj… és hová lett Nyúl? – Bxob kicsit megingott, miközben kihúzta magát, majd nagyvonalúan legyintett.
- Hiszen most hoztad vissza.
- Nem, Bxob, az kb. öt perce volt…
- De hát itt áll melletted… - a lány meglepetten pördült meg, és aztán értetlenül bámult a mögötte álló Budra.
- Bxob, ez nem Nyúl, hanem Bud!!! – a fiú csuklott egyet, és újabbat kortyolt az italából.

- Nyulam-bulam – mondta végül bájosan mosolyogva. Bud szánakozva nézett rá, Freddie pedig tépelődve, már-már pánikban kapkodta a fejét. Kit keressen meg előbb? Finnt, vagy Nyulat? Finn ön- és közveszélyes, Nyúl pedig… nos, ha Nyúl megint találkozik egy ajtóval, annak agyrázkódás lenne a következménye. Végül döntött: Budra bízta Bxobot, és felindult az emeletre. A lépcső tetején állva egy kicsit elbizonytalanodott. Amíg nem érkeztek meg a vendégek, nem volt fenn, sőt, most merészkedett fel először, és egy kicsit elbizonytalanodott. Itt főleg díványok, és öblös fotelek voltak, a szoba végében, két szemközti falon ajtók – Finn egyszer, régebben mesélte neki, hogy az egyik a szomszéd házba vezetett, ami Nyúlék apjáé volt, ő lakott benne, amíg le nem költözött vidékre. Ezt a házat használták a Gold Lionbeli fiatalok bulizásra, mivel nem volt benne semmi értékes, amit meg kellett volna óvni, sőt, volt, aki később ott is aludt el, megkímélve magát attól, hogy spiccesen haza kelljen jutnia.
A másik ajtó egy helyiségbe vezetett, ahonnan két újabb ajtó nyílt a női- és a férfimosdók felé. Freddie úgy döntött, először a mosdókat nézi meg, a másik ajtón még fenn volt a lakat, Liv csak éjjel nyitotta ki azt.

Belépett a mosdó előterébe, de se Finn, se Nyúl nem volt ott. Először a férfi WC-ket akarta ellenőrizni, de furcsa hangokra lett figyelmes, amik a női mosdóból szűrődtek ki. Lábujjhegyen odaosont, és halkan, visszafojtott lélegzettel egy kicsit belökte az ajtót. Nem látszódott semmi, így beljebb dugta a fejét a nyíláson, és döbbenten ugrott hátra.
A hangok attól a pártól származtak, akik a mosdókagylókat magába foglaló pulton voltak egymásba gabalyodva. Freddie döbbenten, tátott szájjal bámulta a lány kinyújtott, hosszú, napbarnított lábait, és egy pillanatra, a sokk mellett az agyába férkőzött a gondolat, hogy neki sosem lesz ilyen szép lába. A lány hangosat nyögött, mire Freddie elpirult, és hirtelen gyanúsan ismerős lett a neki háttal álló fiú alkata… magas, sovány, és bézsszínű bőr, és…

Freddie csak a zavarodottságának tudhatta be azt, hogy nem tűnt fel neki elsőre a hosszú, barna raszta haj. Hirtelen úrrá lett zavarán, és gyorsan behúzta maga mögött az ajtót, határozott léptekkel kisétált a helyiségből. Gyorsgyaloglásba váltott, és mire a lépcsőhöz ért, azt kellett észrevennie, hogy már fut. Lerohant a földszintre, egyenesen a bárpulthoz, és rávetette arra magát. Pár pillanatig a hideg falaphoz szorította sajgó homlokát, majd gyorsan felkelt, felpattant az egyik bárszékre, és Noah elé könyökölt.
- Valami töményt – A pultos fiú gyanakodva nézett rá, miközben letette a rongyot, amivel addig egy poharat törölgetett.
- Ööö… Freddie… jól vagy? – a lány arca kifejezéstelen volt, csak orcáin égett még a vörös pír.
- Erőset. Most.
- Nocsak-nocsak… - Freddie rá sem nézett a füléhez hajoló pultszomszédjára.
- Ms Én-Sosem-Iszom. Mi lelt?
- Nyulat kerestem – lenyelte a mondat folytatását, azt, hogy „és téged”. Egyet biccentett Noahnak, aki letett elé az első vodkáját. Finn pár percig csak bámult maga elé, majd felröhögött.

- Ja! Akkor azért mászkáltál össze-vissza, mint egy mérgezett egér. Néztem is, hogy mi van – meghúzta a sörös korsóját, majd habos felsőajakkal folytatta. – Igen, Nyúl. Ő most csajjal van – Noah szó nélkül nyújtotta Freddienek a következő kör italát.
- Nehezedre esett volna szólni, hogy megvagytok? – fordult erre ingerülten Finnhez a lány. A fiú csak tovább kuncogott.
- El se hiszem, hogy elfelejtettem szólni… Hát, ez van. Szal… - hajolt közelebb hozzá, – Már érted, miért hívják „Nyúl”-nak?
- Finn – a fiú még mindig vigyorgott. – Kussolj.

* * *
- Mindjárt hányok – Bxob rogyott le a Freddie melletti székre. A lány szemmel láthatóan mattrészeg, Finn azonban velük ellentétben elemében volt – lelkesen huzigálta például a lány elől annak italát, és vihogva figyelte, ahogy Freddie fél méterrel odébb a levegőt próbálja megmarkolni.
- Mi a baj, Bxob? – fordult az újonnan érkezetthez Noah, miközben elvette Finntől Freddie vodkáját, a lánynak adta, majd kedvesen megpaskolta a fejét, mint valami óvóbácsi. Csöppnyi különbség, hogy az óvóbácsik nem itatják le a kisgyerekeket. Többnyire.
- Ne kérdezd, olyat láttam, amit nem kellett volna – ez végre magára vonta Finn figyelmét, aki lelkesen hajolt barátjához.
- Csak nem? Te is benne vagy a klubban?
- Milyen klubban? – kérdezte értetlenkedve Bxob.
- Jogos – folytatta vigyorogva Finn, - ez már nem is klub. Ez maga a világ. Végülis, ki nem látta Nyúl csupasz seggét? – Freddie lefejelte az asztalt, Noah hirtelen elkezdett egy amúgy tükörfényes poharat hihetetlen sebességgel tisztogatni, Bud pedig, aki épp akkor ült le melléjük, hirtelen felállt, és otthagyta a pultot.
- Ne már… még mindig csinálják? – kérdezte Freddie akadozva Bxobtól, miközben valahova a fiú feje fölé bámult. Mikor az rájött, hogy ő a megszólított, megrázta a fejét.
- Inkább „megint”. De miért pont itt? És miért pont Nyúl?
- Ugyan, drága barátom – paskolta meg Bxob hátát a korsójával Finn, - ez teljesen normális dolog.

- Teljesen normális?! Rám pislantott a segglyukával!
- Közönségesek vagytok…
- Légyszi, botránkozz még meg.
- Egyébként is, mit lepődsz meg, Bxob? Mintha még nem láttál volna ilyet.
- Nyúllal nem. És nem is vágytam volna rá.
- De nem lepődtél meg. Nyúl pont emiatt nyúl… - Finn itt közbeiktatott egy kis kuncogást, és Freddiere sandított, - …mint az közismert.
- Mi van Nyúllal? – sietett oda hozzájuk Liv, miközben félrelökte Finnt, hogy le tudjon ülni.
- Az öcséd fent kúr a női mosdóban – fordult felé Bxob, és megpróbált Livre fókuszálni. A fekete hajú lány idegesen sóhajtott egyet, majd felugrott.
- Szétrúgom a seggét – és már el is tűnt a tömegben.
- Nem lennék most Nyúl helyében – nyögte Finn, aki végre visszatalált a helyére. – Liv ki fogja nyírni.
- Vagy csatlakozik, és ő is beszáll – tette hozzá álmodozó arccal Bxob, mire Finn fejbe vágta.
- Ezt miért csináltad?? – kiáltott fel Bxob méltatlankodva, miközben a fejét fogta.
- Mert Liv Nyúl nővére – szólt közbe akadozó nyelvvel Freddie, de Finn undorodva rázta a fejét.
- Az egy dolog, de Bxob, ha még egyszer elkezdesz nekem itt buzulni, és Nyúlról fantáziálni, kirugdoslak innen.
- Mi van?? – Finn megvetően mérte végig, majd nagyot kortyolt a söréből.
- Buzoid.
_______

*De igen… Nem!
**Én? Igen.
***Azt hiszem, szeretlek.