Winniefred

- Winniefred! Drágám, itt van egy kis barátod!
- Mihomma?
- Ne beszélj tele szájjal, drágám. Az egyik kis barátod, tudod, az a vicces fiú szétálló sárga hajjal.. jaj, mint egy kis szőke herceg. Olyan muris!
- Anymmm… - lenyelte a falatot. –Anya, ő nem vicces. Ő elmebeteg.
- Jaj, drágám, tudom, hogy nem úgy gondolod. Nem mész le vele játszani?
- De, úgy gondolom, ő tényleg nem százas…
- Na jó, úgyis süt a nap, menj csak le szépen hozzá. Ha jól hallottam a kaputelefonban, kicsit ideges.
- Ne, Anya, kérlek…
- A barátod, szüksége van rád. Menj szépen.
- De nem a barátom…
- Nincs apelláta! Tűnés, takarodj lefelé és törődj a kibaszott lelkével bassza meg!! – Freddie csalódottan húzta el a száját.
- Kösz, Anya…
- HESS!! - a lány megszeppenve rántotta fel tornacipőjét, majd pulcsijába gabalyodva kibotladozott a lakásból, és már rohant volna le a lépcsőn, amikor megbotlott, egy félemeletnyit zuhant hangos sivítással, majd egy szolid bukfenccel féltérdre érkezett a földszinten. Feltápászkodott, és fájós térdére sántítva kiaraszolt a kapun.

- Na végre… már azt hittem, anyád nem enged le – Freddie csak fojtott mormogást hallatott - lefoglalta a térdén esett halálos sérülés vizsgálgatása a farmer szakadásán keresztül. –Mit csináltál a lábaddal?
- Elestem.
- Na ne mondd – elindult, a lány pedig kocogott utána. –Piszkos a térded.
- Képzeld, észrevettem!
- Ne harapd le a fejem. Tényleg, mondtam, hogy összefutunk Nyúllal?
- Nem.
- Akkor most mondom. Aztakurvaaa, figyeld azt a csajt… de megtömném… - Freddie, mivel már megszokta, eleresztette a füle mellett a megjegyzést, nem úgy a lány, aki megvetően mérte végig a kéjesen vigyorgó, nyakigláb srácot.
- Csak Nyúl jön, vagy van valami extra meglepetés is?
- Ja, meg Bxob.
- Bob? Ez az a Bob?
- Igen, de nem Bob, hanem Bxob. Tudod, néma x- szel – Freddie felröhögött, majd megbotlott a cipőfűzőjében.
- Ő emo, nem?
- Nem emo, ő grufti. Nagy különbség.
- Múltkor még emo volt – a fiú kérdőn vonta fel a szemöldökét, és megszaporázta lépteit.
- Jó, de mikor volt már az…?
- Öt napja? – pár percig szótlanul baktattak, majd Freddie felnézett barátjára- nem volt egyszerű beszélgetni, és lépést tartani a nála két fejjel magasabb fiúval.
- Te, Finn… figyu, Nyúl miért lett pont nyúl? – a srác megdermedt, majd vihogva lesandított a loholó lányra.
- Ezt majd kérdezd meg tőle. Hé, hé, ott van Bxob!! BXOB!! BXOB, BASZKI, ITT VAGYOK, TE SÜGÉR!

Freddie aggódva méregette a közeledő, búskomor, fekete hajú srácot. Mikor megállt mellettük, megrázta magát, majd bőrkabátja zsebéből előkapott egy gyűrött cigarettát.
- Nocsak, látom, a szokásos divatcigi megvan – Bxob megragadta a cigit, és Finn felé bökött vele.
- Nem divatcigi, leszokóban vagyok!
- ..Nem is dohányzol.
- Persze, mert már leszoktam.
- …Az nem egy gyűrött csikk? – Mindkét fiú lesújtóan pillantott az értetlenkedő lányra.
- Hol van Nyúl?
- Honnan tudjam? – Finn lehunyta a szemeit; Freddie ismerte a mozzanatot, azt jelentette, hogy épp elszámol magában tízig, majd higgadtan, kedvesen válaszolt.
- Hát, nem is tudom, például onnan, hogy vele laksz.
- Nem vagyok az anyja – Finn állán megrándult egy izom, úgyhogy Freddie gyorsan közbevágott.
- Hé, ti nem vagytok éhesek? Nem megyünk be kajálni?
A fiúk továbbra sem figyeltek rá, de egyszercsak Bxob lelkesen megszólalt:
- Te, Finn, menjünk már el addig a Murder Kingbe, mit szólsz? Kurva éhes vagyok...

***

- Sziasztok, Annie vagyok, miben segíthetek? – Freddie a nyakát nyújtogatva próbált a magas pult felett átnézni, és választani magának valamit.
- Levehetnéd például az inged.
- Van burgink, sajtburgink, extra húsos piténk, …
- Látod, ezt sosem értettem, minek vesz fel egy csaj felsőt, ha köldökig kigombolja, és még átlátszó is az anyag?
- Képmutatás – hallotta Freddie Bxob színtelen hangját. –Meg akar felelni az elvárásoknak.
- Már amennyiben nem jön be félmeztelenül?
- Pontosan. Konformista.
- Az.
- … meg van kis burgink, kölyök burgink, közepes burgink, …
- ITT VAGYOK!! ITT VAGYOK! Hé, te paraszt, állj már.. FINN! NAGY BURGI!! HAT!!
Freddiet félrelökve a kifulladt Nyúl a pultra támaszkodott.
- Na… huh. Na baszod.
- … meg kis fagyink, közepes fagyink,
- Jó, kuss. Szal akkor kérünk… ööö… mondjuk kilenc burgit.. mi a fasz? Burgi? Az burgonya, vagy burger?
A lány erre megdermedt, majd visszaerőltette magára a kényszeredett mosolyt.
- Jaaa, azokat most nem adhatunk, sajnos ilyenkor nem szolgálunk fel ebédet. –Finn értetlenül nézett.
- …Miva’???
- Ilyenkor még csak reggelit rendelhetnek, de ha maradnak még egy órát…
- ..Most soroltál fel ezerféle burgit, és nem lehet őket megvenni?
- De igen.
- …Akkor meg…
- …egy óra múlva – Bxob már nyitotta volna a száját, mikor Nyúl közbevágott.
- Jó, értjük. És mit lehet akkor kajálni?
- Van például fagyink meg piténk meg…
- Azokat lehet most rendelni?
- Ja… nem. – pár pillanatig vészjósló csend borult a hármas számú kasszára.
- TE OSTOBA, IDIÓTA PICSA! – az egész gyorsétterem őket figyelte, Freddie érezte, hogy elvörösödik, és végig nézett barátain. Bxob kifejezéstelen arccal gyűrögette a csikket, Nyúl pedig érdeklődve figyelte Finnt, aki eltorzult arccal, fröcsögő nyállal üvöltött a megszeppent eladó arcába. – HOGY LEHETSZ ENNYIRE DEGENERÁLT?! AZT KÉRDEZTÜK, MI AZ, AMIT MOST IS MEG LEHET VENNI, ERRE MEGINT FELSOROLSZ EGY CSOMÓ SZART, AMIT NEM!! HÁT BASZD MEG, KURVÁRA KI VAGYOK AKADVAAA...! – Finn még lihegett egy sort, majd megfordult, és az egyik asztalt felrúgva a kijáratot vette célba.

- …rájuk kéne gyújtani az egész elbaszott szart… mi a faszért hívják gyorsétteremnek… MIT BÁMULSZ?! –dörrent az egyik megszeppent kisfiúra, aki anyukájával és testvérével figyelte őket. A gyerek összerezzent, és gyorsan, lesütött szemmel fordult a rántottájához. Finn még utoljára vetett egy megvető pillantást a kassza felé, majd kirúgta az ajtót.
- Röhejes ez az egész.
- Nos, most, hogy drága lobbanékony barátunknak köszönhetően egy újabb kajáldából fognak minket kitiltani, mit javasoltok, hova menjünk?
- Gold Lion? - Freddie felkapta a fejét.
- Az ilyenkor is nyitva van? – Bxob csak egy megsemmisítő pillantást vetett rá, Nyúl pedig szokás szerint úgy csinált, mintha a lány nem is lenne ott.
- A Gold Lion kapui számunkra mindig nyitva állnak – morogta Finn, és kiköpött.
- Miért? – ezt már Bxob sem hagyhatta szó nélkül.
- Mivel az enyém a bár.