Huh hol is kezdjem? A szüleim elváltak, anyámmal és a testvéremmel élek.
Az egész egy átlagos napnak indult. Éppen apámhoz indultam látogatóba. Sokminden járt a fejemben nem is figyeltem az utat csak mentem amerre kell.Út közben elhaladtam egy ház mellett,abban a pillanatban változott meg az életem. Megálltam a ház előtt. A kapu nyitva állt úgyhogy be lehetett látni, s mikor benéztem szinte elállt a lélegzetem. Egy gyönyörű fehér vérfarkast láttam, aki éppen egy motort szerelt.Nem tudom meddig állhadtam ott mozdulatlanul,de nem is nagyon érdekelt csak néztem és gyönyörködtem benne.Kb. 2méter magas, férfias felsőtest ami színtiszta izom. Így méregettem végig amíg rám nem nézett.
-Segíthetek?:szólalt meg.
Annyira megijedtem amikor hozzám szólt, hogy összeestem. Homályosodott körülöttem minden, majd teljes sötéttség. Amikor magamhoz tértem az ölében feküdtem, hatalmas mancsai pedig az arcomat simogatták és csak nézett a gyönyörű kék szemeivel.
- Jól vagy?:kérdezte,majd elmosolyodott.
- I..Igen! De mégis mi történt?
- Elájultál. Hogy hívnak?
- Balázs. És téged,hogy hívnak?
- Ryan - válaszolta, majd ismét elmosolyodott.Így kérdezgettük egymást, amíg ki nem jött a lakásból egy alacsony túlsúlyos 50 év körüli férfi. Ránk nézett a szúrós tekintetével,majd üvöltözni kezdett.
- Ryan mi a francot művelsz?! Szereld tovább azt a rohadt motort vagy repülsz a házból és mehetsz amerre látsz!
Amikor megláttam,hogy Ryan összehúzza magát és reszket tudtam,hogy valami rossz dolog fog történni.És jól sejtettem.Az öreg éppen egy ostort húzott elő amivel ütni készült.Hirtelen elöntötte az agyamat a düh,felugrottam elkaptam az ostort,majd a pasas nyaka köré csavartam.
- Hé azonnal engedj el te kis taknyos különben nagyon megbánod!
Miután kikiabálta magát csak ennyit súgtam a fülébe.
- Ha bántani mered akkor neked annyi!!majd elengettem.
- Takarodj innen!Ryan felé fordult és folytatta.És te is tűnj el és vidd a cuccodat is itt nem maradtsz tovább!
Miután kimentünk az utcára Ryan rámnézett,majd kiabálni kezdett velem.
- Mégis mi a francot műveltél?Kirúgtak miattad és még.... hirtelenen elhallgatott,majd a falba ütött.Ráadásul nincs hol laknom!
- Erre van egy megoldásom!Hozzánk költözöl.
- Na arról szó sem lehet:fordult ki magából.
- Figyelj vagy kint maradsz az utcán és ki tudja mi lesz veled vagy pedig velemjössz ahol biztonságban leszel.
Gondolkodott egy ideig,majd belement a dologba.Ígyhát a látogatás elmaradt ami a mai napom eredeti célja volt.
Folyt.köv
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-12-23
|
Krimi
Egy kis krimi kevés szexualitással fűszerezve. <br />
Kellemes olvasgatást kívánok!
2024-12-22
|
Fantasy
Yukiko újabb lendülettel tért ki a lény egyik csápja elől, amely hangos csattanással vágódott...
2024-12-20
|
Merengő
<br />
Melani kibontotta a szőke, hosszú, hullámos haját és ellökte magát. Repült, mivel...
2024-12-11
|
Történetek
Szét húzta a combjaim... csókra nyújtottam a szám, várva hogy belép a combjaim közé és megcsókol. Helyette...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Már több mint háromezer éve vége az Istenek Háborújának. Orudzaburt elpusztították és újra megkezdődhetett a béke kora. Az élet virágzott, a kontinensen áldott béke honolt: felvirágzott ismét a kultúra, a művészetek, s a mindent átható mágia ismét új követőket talált.
Amikor már az élet kezdett visszatérni a mindennapi, megszokott medrébe, s a legöregebbek is csak alig-alig mesélgettek arról a háborúról, amit mindenki igyekezett mihamarabb elfelejteni, hirtelen megkezdődött a Káosz...
Amikor már az élet kezdett visszatérni a mindennapi, megszokott medrébe, s a legöregebbek is csak alig-alig mesélgettek arról a háborúról, amit mindenki igyekezett mihamarabb elfelejteni, hirtelen megkezdődött a Káosz...
Csak ültek ott, nem mozdultak, olyanok voltak, mint a szobrok, mindenki a gondolataiba merült. Végül Horiq törte meg a csöndet:
- Mi emberek vagyunk. - kezdte - Az embereknek volt valaha egy olyan híres szokásuk, amit róluk neveztek el: az emberségesség. Ezért nem fogom társaimat irtani. Inkább korán kelünk, hogy a tündéket megelőzve átjussunk az erdőn...
- Mi emberek vagyunk. - kezdte - Az embereknek volt valaha egy olyan híres szokásuk, amit róluk neveztek el: az emberségesség. Ezért nem fogom társaimat irtani. Inkább korán kelünk, hogy a tündéket megelőzve átjussunk az erdőn...
Hozzászólások