Túlélőtúra avagy mindenki állat a fedélzeten

Az egész a nagybátyám esküvőjével kezdődött, pontosan egy évvel ezelőtt. A bátyám fogta a monstrum teherautóját, mi pedig beültünk. Nagyanyám, húgom, a legjobb barátnőm, a volt pasim (mit ne mondjak, épp a barátnőmmel járt), a bratyó, na meg én.
Az egész galiba ott kezdődött, hogy lerobbantunk, épp egy kerülő út kellős közepén. Idilli környezet: erdő, árokpart, helyenként üres konzervdobozok. Kemény három napig... De legjobb, ha inkább berakom a jegyzeteimet, amit akkor készítettem. Marhára tanulságosak, nem mondom.

1. nap
Ülök az árokpart szélén, és írok, mint egy megszállott. Időnként a bal kezemmel felmarkolok pár kavicsot és leszórom a kórok és egyéb gazok közé. Mögöttem a teherautó, Tamás most próbálja kideríti, mi a baj. Sok sikert hozzá. A telefonja lemerült, Ági otthon hagyta, az enyém eltűnt, nagyinak nincs, Balué szervizben, Cilién nincs pénz. Tőlem jobbra, kicsit távolobb a nagyi - megállíthatatlanul fújja a legkülönbözőbb népdalokat. A veresegyházi asszonykórus egyszemélyben. Épp csak hangja nincs hozzá. Ági dzsungelharcost játszik, elment Baluval felfedezni az erdőt. Cili éppen Tamás körül sündörög. Szokásához híven. Általános iskolás korunk óta ismerem. Akkor lettünk legjobb barátnők, mikor közelharcot folytattunk a leghelyesebb fiújért, aki csak elsőbe járt. Azóta is megragadunk minden alkalmat, hogy felemlegessük egymásnak. Időnként kicsit megtépjük egymást, szóval nagyon jól megvagyunk.

Kicsit később, déltájban. A helyzet nem nagyon változott. Mindenki maradt a helyén, leszámítva pár apróságot. Ági és Balu visszatért. Útjuk során találtak egy hajléktalant, név szerint Tibi bácsit, és egy lányt, akiről elsőre nem lehet eldönteni, hogy drogos, vagy csak három napja bolyong az erdőben, azért néz ki úgy, ahogy. Egyébként Beának hívják (nem mintha ez most sokat számítana). Mindegy, végülis. Étel - ital van elég, hely is akad. Szóval, felőlem maradhatnak. (Bár jobb lett volna, ha el sem jönnek.) Tamást nem nagyon érdekli, nagyinak mindegy, Cilit hidegen hagyja, Balu inkább kedves barátnémat figyeli. Képzelem, mi lesz az esti műsor...

Lehetetlen helyzet. Nagyi már átváltott karácsonyi dalokra. Ági leült tőlem balra, és beszállt az éneklésbe, Beával együtt. Kissé hamiskás trió - most sztereóban élvezhetem. Már csak az én se nem szoprán, se nem mezzo hangom hiányzik, meg Tamás baritonja és akár elmehetnénk az aluljáróba is, koldulni. Tuti siker lenne, de most komolyan!
Este, elalvás előtt. Balu féltékeny Cilire. És még finom voltam, meg nőies. valójában akkora patáliát csapott, hogy hú... Ilyennek is csak egyszer láttam (naná, hogy a szakításunk előtt!). Ordított, mint egy sárkány. Zengett tőle az erdő. Cili meg rángatta a vállát, meg biggyesztette a babás ajkait. Más pasit már rég levett volna a lábáról, pusztán azzal, hogy ránéz... Hát, igen. Ezért vagyunk legjobb barátnők már évek óta. Benne meg van minden, ami belőlem hiányzik: szépség, vonzerő, finomság. Én pedig megtestesítem, ami neki már nem jutott: talpraesettség, beszólások, lazaság. Néha mindketten olyanok vagyunk, mint két ütődött liba. Cilinek még ez is jól áll. De Balut ő sem tudja megtartani, azt le merem fogadni...

2. nap
Kár, hogy nem fogadtam. Életem első fogadása lett volna, amit megnyerek. Cili most sértődötten üldögél mellettem, és százötvenhatodszorra regéli el, hogy a pasik milyen ütődöttek. Közben félreérthetetlen pillantásokat küldözget Tamás felé. Az a szerencsétlen pedig nem veszi észre. Vagy legalábbis úgy tesz, mintha nem látná. Most úgyis az imádott teherautójával van elfoglalva. Megtalálta a hibát és azon dolgozik, hogy kijavítsa. Sok sikert neki. Tibi bácsi az árnyékban heverészik, feje alatt kispárnaként egy repedt fazék, az arcára egy (legalább) három hónapja az avarban leledző újságpapírt terített. Nagyi most Petőfi verseket szaval, teljes beleéléssel. Bea ül, és bámul maga elé, immáron tizedik perce. Ági és Balu valahol az erdőben császkál. Én meg írom ezt a hülyeséget, már második napja.
Kicsit később, pár órával dél előtt. Ágiék újabb muksót cipeltek ide. A neve Dávid és egy teljesen ártatlan turista. Állítólag. Nagyon idegesítő, állandóan engem szívat. És persze neki sincs egy használható mobilja... Ja, és Balu egyértelműen felszedte Ágit. Legalábbis úgy néz ki. Fogadni mernék, hogy egy hónapig nem maradnak együtt. Cili Tamás körül sündörög. Tibi bácsi alszik. Nagyi most mondja el ötvenedszerre, hogy "A magyarok istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!" Én meg kezdek totálisan megőrülni. Hamarosan bekerülök Lipótmezőre, ott kapok egy kellemes kis gumiszobát és élek boldogan...
Este, miután Tamás már félig megjavította a teherautót. Nagyjából semmi sem változott, engem kivéve. Az idegszálaim egymás után sorjában elszakadtak, teljesen roncs vagyok. Bea körülbelül egy szót, ha szólt reggel óta, de lehet, hogy rosszul emlékszem. Csak szorítja magához a szakadt kis táskáját és ködös tekintettel bámul maga elé. Komolyan, ez a csajszi unalmasabb, mint én. Tibi bácsi meg csak alszik, meg alszik és alszik... Fogadok, hogy még jó pár évet át fog aludni.

3. nap
Tamás elméletileg mindjárt megjavítja a teherautót. Tuti, hogy Cili még előtte elcsavarja a fejét. Bea meg ül, hátát egy fának dönti és egyáltalán nem reagál semmit sem arra, hogy nagyi tőle öt centire teli tüdőből népdalokat énekel. Ági fel - alá rohangál, Balu a nyomában. Tibi bácsi pedig... Na, igen. Ő alszik. Én meg írok, de valószínű, hogy öt perc múlva lecsapok tollat, papírt, mindent, és megyek, hogy beverjem a fába a fejemet. ebben segít Dávid, aki ül mellettem és ostoba kérdéseket tesz fel. Még egy ilyen idegesítő krapekot nem láttam még! (Ha jól emlékszem, Balura is ezt modtam, miután szétjöttünk...)
Végre! A kocsi helyrejött. Éppen ideje volt. Az esküvőt már rég lekéstük, de azért még elmehetünk. Utólagos jókívánságaink és miegyebek... Szóval, pakolás befelé. Tamás, nagyi és Cili előre. Hátra Tibi bácsi, Bea, Ági, Balu, Dávid, szerénységem. Most üres a hátsó rész, de hadd ne mondjam el, hogy Tamás mit szokott egyébként fuvarozni...! Már csak azt a rövid utat kell kibírjam, amíg odaérünk. Hazafelé már vonattal megyek, de komolyan!

Hát, ennyi lenne. Három napi jegyzeteim. Nem angy szám, tudom. De három napig egy erdő közepén dekkolni egy ilyen bandával... Egyetlen fogadás kivételével az összeset elvesztettem volna. Hát, igen. Ilyen az én szerencsém.
Ági azóta együtt van Baluval és egyetlen egyszer nem veszekedtek. Cili már a negyedik barátját váltja le az évben - Tamás réges-rég a múlté. Tibi bácsi meghalt, májzsugorban. Béke poraira. Beát elkapták a határon. Épp 2 kiló kokaint készült átvinni az ócska kis táskájában. Nagyi él és virul, legutoljára József Atilla verseket szavalt, hatalmas lelkesedéssel. Tamást kirúgták az állásából, most taxisofőr, vagy mi fene. néhány hónapja elvett egy nála három évvel diősebb lányt. Az esküvőre a nagybátyámék nem jöttek el. Dávid a vőlegényem. Hát, ez van. Kívánjatok sok szerencsét!