Still Dreaming

... Hiba volt elaludni. Biztosan nem zártam be az ajtót... Mennyi lehet az idő? Uristen, lépéseket hallok. Egyszer már betörtek ide. Biztos h nem zártam be az ajtót...

Délután két lakás között ingázok. Mosógép ki, mosogép be, mint egy mosodás... Kicsinosítom a lakást, mert ugye itt a szilveszter nemsoká. Karácsonykor nemsok vendég érkezik, mindenki a családjával ünnepli a szentestét.

Ugytünik kicsit gyors voltam, az első lakás készvan, itt még megy a mosogép. Szeretem ezt a típust, ugyanaz mint a másik konyhában, de nincs rajta kijelző hogy hány perc van még. Csak néhány villogó pötty ami mutatja hogy hol jár. Ahogy elnézem ezt rosszul állítottam be, van még legalább 25 percem. Ittmár nincs mit tennem, bemegyek a nappaliba, ott az az überklassz kanapé, ledobom magam, ugyis keveset pihentem a hétvégén.

Nemszabad elaludnom, későn érkeztem ma, kicsit továbbkéne dolgoznom. Ahh, de mind1 már. Enyém az éjszaka majd behozzuk a lemaradást. Ugyis én döntöm el hol akarok aludni, főnök csak holnap érkezik meg.

Már alszom... Mind1, hallom ahogy a gép zakatol 3 méterre tőlem. Hallani fogom ahogy kattan ha végez... KATT. Ajh, semmi kedvem felkelni. Élvezzük ki a percet, olyan kényelmes itt flesselni. Ennyi volt a mai dolgom. Kiteregetni ráér.
Vajon ezt már álmomban gondolom? Vagy csak szimplán betompult állapotban gondolkodok a semmit... Furcsa képek jelennek meg, bele kell törődnöm, álmodom. Szeretem, ahogy külső vizsgálóként is nézhetem ami agyamban lezajlik. Itt benn minden olyan más, az idő is gyorsabban elszalad. Ezekből aligha marad meg a tiszta tudatomban egy-egy 2 perces rész, de amig ittvagyok élvezem, ahogy a közhelyesek mondanák, "élj a pillanatnak" váá. CSak felszinesen alszom, hallom a szoba zaját. Nyikorgó hang oson át agyamon, egy pillanatra kizökkentve az álomvilágból. Az ajtó nyílt volna ki? Nem tudok koncentrálni most, nem emlékszem hogy bezártam-e magam mögött a rácsot, hiszen csak azért jöttem hogy kiszedjem a mosógépből a tiszta huzatokat... Azt hiszem nem...
Hirtelen pánik fog el, kikell lépnem az álomból. Felkell ébrednem. Könnyű ezt mondani. Ugyérzem magam mint egy elhipnotizált srác, aki nem tudja kontrollálni hogy mi folyik körülötte.. Megreccsen a parketta, ugy érzem valaki elsétál mellettem. Csak nyugi, amíg azt hiszi hogy alszol - ráadásul alszol is, még - addig nem lesz gáz. Most arra kell figyelnem hogy a kilépés ne olyan legyen mint mikor a frissen ujraélesztett ember hirtelen ébredése. Nekifutásból lefejelném a falat ami most 1 méterre van. Csigalom... Ébredj lassan nyissd ki a szemed. Így. körbenézek de nem látok senkit. Elforditom a szemem jobbra, az ablak nyikorgott, a spaletta. Ujra hallom ahogy a másik szobában nyikorog a parketta. Lassan kelj fel...
Nem tudom megmozdítani a kezem, se a lábam, mi történik??. Ilyedten forgatom a szemem, talán rámtett volna valamit a betörő? koncentrálok az ujjaimra, nemmozdulnak. Szétnézek ujra. Mi történt? Ez csak azokban az esetekben fordulhat elő ha eltörik a gerinc, vagy telenyomnak nyugtatóinjekcióval. A test nem engedelmeskedik a tudatnak. Vagy, ha még mindig alszok. De hiszen itt vagyok, kijöttem az álomból és mégsem. A tudatom felébredt, a testem még tul fáradt hogy kilépjen az álomból. Érdekes. De majd ráérek ezen agyalni ha írom a blogot. Most találjunk ki valamit amivel életre keltem a testem is... Mondjuk egy feltétlen reflex, az ébresztőórám hangja. Erős koncentráció, majd a testem megmozdul. Felülök. Érdekes kaland volt, de most itt ez a kérdés: van valaki rajtam kívül itt? kimegyek az előtérbe... Üres. Irány a másik szoba, a hátsóajtó - ottjöttem be. Zárva. Hát mégis bezártam. Tudatom közben ujra egyesült a testemmel. Na most megértettem mi ez a mondat:

"Néha van egy pillanat, amikor felébredsz és meglátod a valódi világot magad körül, de még mindig álmodsz.."
/ Atral Projection - Still Dreaming/

Kimegyek az utcára, már Budapest éjszakai fényei néznek rám. Fél 8 mult. Legutóbb 5kor áltam ugyanitt. Az agyam elterepoltált 2és fél órával előre. Még iszom egy kávét aztán visszasétálok a Deák térre. Nem is, inkább az Astoriára. Hideg van de kedvem támadt sétálni. Elsétálok a Barossig, legalább sétálás közben felfogom aggyal hogy mivolt ez...