Minden meghal egyszer bennünk. S minden egyes halállal valami meg is születik ott, hogy készakarva öljük ki magunkból, vagy csak egyszerűen kikopik belőlünk, eltávozik, mert kitöltötte az idejét bennünk, majdhogynem teljességgel lényegtelen.
Hiába bánjuk, hiába csinálnánk vissza ezerszer, az, ami meghalt, amit kiöltünk magunkból, végérvényesen a múlt egy darabjává fakul.
Megfakul, s jeltelen sírján csak krizantém-könnyeink gyöngyöződnek, mígnem minden magunkból kiölt, vagy bennünk elhalt érzés mellé fekszenek, az emlékezet tömegsírjába veszve…
Mert boldogságunk ugyanúgy, mint minden más is, halandó. Vagy mi magunk végzünk vele, vagy csak egyszerűen elmúlik, mert kitelt az ideje. Kevés az a boldogság, mely örökké tart…
Vagy örökre szól,…öröknek indul egyáltalán.
Kevés, ezért meg kell becsülni azt az egyet, ami örök. Nehogy egy fáradt reggelen arra ébredjünk, hogy még annak az egynek,…az utolsónak is, csak az emlékét kergetjük.
Hogy annak az egynek, az utolsónak, a valódi boldogságunknak a sírjára szedjük az utolsó szál krizantémot. Vigyázzunk az utolsó szál krizantémra… őrizzük meg, ha lehet életünk végéig, hogy azt már más hozza utánunk…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2001-08-12 00:00:00
|
Történetek
Először csak verni kezdte, aztán a szájába vette és őrült mód szopni kezdett. Persze én sem voltam rest, aláfordultam, és kedvenc pózomba helyezkedtem, ama "franciába". Én nyaltam a már így is tocsogó punciját, ő pedig ügyesen szopta az én szerszámomat. Megkérdeztem, melyik az ő kedvenc póza, mire a "lovagló" választ kaptam...
Beküldte: Anonymous ,
2001-08-20 00:00:00
|
Történetek
Csókolóztunk és simogattuk egymást. Lassan lefejtette rólam a ruhámat, a melltartómat és végül az aprócska bugyimat. Símogatott és csókolt ahol csak ért. Levette a pólóját és elkezdte kigombolni a nadrágját. Őrjítöen izgató mozdulat volt. Megkérdezte, hogy mit csináljon velem. Nem voltam szégyenlős és elmondtam őszintén a vágyaimat. Ettől teljesen bepörgött...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a történetről?
Niobé ·
hát ezt sem ismertem eddig, de le a kalappal, lenyűgöző!!!!!!!!!!!