Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Yukiko újabb lendülettel tért ki a lény egyik csápja elől, amely hangos csattanással vágódott...
<br /> Melani kibontotta a szőke, hosszú, hullámos haját és ellökte magát. Repült, mivel...
Egy kis szociológia fantázia.
Szét húzta a combjaim... csókra nyújtottam a szám, várva hogy belép a combjaim közé és megcsókol. Helyette...
Csabi és Amália története egy szomorú, de mélyen érzelmes szerelem. Csabi, a kemény és magabiztos...
Friss hozzászólások
VMarci69: nagyon izgalmas történet várom...
2024-12-20 20:03
VMarci69: nagyon izgalmas történet várom...
2024-12-20 20:03
laci78: tetszett, köszi!
2024-12-17 19:33
Materdoloroza: 15.-én jön ki egy új történet,...
2024-12-13 20:28
Sargazokni: Mikor lesz új történet?
2024-12-13 19:55
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Köszönöm, hogy megmentettél

Almaillatú levegőt hozott felém a langyos nyárvégi szél. A narancsos színű napnyugtában élesen kirajzolódott Rubint sziluettje. Lassan felemelte a fejét és puha orrával a hajamba fújt. Szalmaillata volt, és a pofája nedves volt az alma levétől. A kerítésen ülve elláttam egészen a szomszéd telek távolabbi végében álló házig.
Lassan fújdogálni kezdett a szél és meg meglebbentette hosszú, mélyvörös hajamat, és Rubint csillogó barna sörényét. Pici fehér csillagát simogatva mélyet sóhajtottam, aztán lecsusszantam a kerítésről és a lovam mellé álltam. Figyelt, és várta mi történik. Olyan fogékony volt az érzelmeimre, mint egy hiper érzékeny szenzor. És most végre azt érezhette, hogy boldog vagyok. Nyugodt. Érezhette, hogy tudom, most már mindennek vége, és most már minden jobb lesz. Nem felhőtlenül jó, de jobb. Annyi minden szépet láttam magam előtt. Annyi mindent meg akartam még tanítani az ÉN lovamnak. Annyi mindent akartam még vele játszani. Annyi mindent szerettem még volna elmondani neki.
… és annyi mindent meg kellett még köszönnöm annyi mindenkinek… Rubintnak is… a barátaimnak is…
Hasonló történetek
21716
Csókolóztunk és simogattuk egymást. Lassan lefejtette rólam a ruhámat, a melltartómat és végül az aprócska bugyimat. Símogatott és csókolt ahol csak ért. Levette a pólóját és elkezdte kigombolni a nadrágját. Őrjítöen izgató mozdulat volt. Megkérdezte, hogy mit csináljon velem. Nem voltam szégyenlős és elmondtam őszintén a vágyaimat. Ettől teljesen bepörgött...
30765
Bezárta az ajtót és a kis polóját már vette is le, de már azon keresztül is jól látszott a melle, mert melltartó nem volt rajta. Olyan édes feszes mellei voltak, kis barna mellbimbói, csak az ölembe ült és már a nyelve a számba volt, ahogy elkezdtem masszírozni a kis mellet, a kis bimbója már olyan kemény volt, hogy már szúrt, hehe.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a történetről?

Tűzmadár ·
Szép életkép, de jobban figyelj a mondatokra, vannak, amiket túl túl túl…
Példák:
„Szalmaillata volt, és a pofája nedves volt az alma levétől.”
Jobb így:
Szalmaillata volt, pofája nedves az alma levétől.
Más:
És túl sok benne az „és” kötőszó. És nem eléggé tiszta, hogy fokozni akarsz vele, és/vagy csak ottfelejtetted.
Debreceni Hedvig ·
Jó jó, mindegyik tanácsot megszívlelem, és köszönöm, és csak annyit mondanék "védekezésképpen", hogy egyeltalán nem azért írtam, hogy szép legyen vagy jó legyen, hanem, hogy amikor én visszaolvasom, akkor eszembejusssanak azok az érzések, amiket így vagy úgy megfogalmaztam benne. De tényleg köszönöm a tanácsokat, és kivétel nélkül mindegyik hibát aláírom :grinning:
Szentkirályi Katinka ·
Drága Hédikém, az érzések viszont pontosan olyan jól jöttek át, mint ahogy szeretted volna.

Debreceni Hedvig ·
Köszi :heart_eyes:

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: