Juju 2. rész

Valami muszlin vagy milyen kendőcskékből csinált szoknyácskát, meg melltakarót nekünk, Ami szó, ami szó nem sokat takart belőlünk, sem méreteiben, sem átlátszóságában. Gyuri el is volt képedve, mikor belépett. Amúgy is jó kedvünk volt, de Ági különösen vicces hangulatában volt, én meg, bármit is mondott volna, olyan zavarban voltam, hogy amúgy is csak vihogni tudtam volna. Mi folyik itt, kérdezte Gyuri egy idő múlva megütődve, mert Ági igen csak sikamlós vicceket engedett meg magának, aminek persze Gyuri volt a célpontja. Álljunk meg egy szóra vágott közbe. Végül is Juli az én vendégem, és azért hívtam, hogy szakmai megbeszéléseket tartsunk, de látom, hogy ti nagyon összemelegedtetek itt két nap alatt.

Erre kezdünk csak igazából vihogni, amitől Gyuri, csak még zavarodottabb lett.
- Szép kis kolléga, meg vendéglátó vagy te, mondhatom. Először is eltitkoltad, hogy milyen bájos kis vendéget akarsz idehívni, aztán meg megszöksz itthonról, és egyedül hagyod ezt a szerencsétlent, akiben pedig buzog a tudásvágy. Egész nap valami hülye könyvtárban molyolsz, ha ugyan ott vagy. És nem valami kis nőcskével hetyegsz.
- Micsoda? Hogy gondolhatsz ilyet, kérdezte Gyuri felháborodottan. Én megijedtem, és próbáltam leállítani Ágit, de nem lehetett.
- Mire gondolhatnék, amikor két ilyen bombázó nő vár itthon, te meg észre sem veszel minket, és eltűnsz napokra. Vágott vissza éles hangon Ági. Szegény Gyuri csak hebegett, de ekkor szerencsére Ági megszánta. Megölelte, megpuszilgatta, és nevetve mondta neki:
- Jól van, csak vicceltem. Az, az igaság, hogy nagyon jól összebarátkoztunk Julival, egyáltalán nem bánom, hogy meghívtad, előtte, sem bántam, csak hát nagyon hiányzol nekünk.
- Nektek?? Kérdezte szemöldökét felvonva Gyuri.
- Igen nekünk, miért baj??
- Dehogyis, válaszolta a szegény elgyötört, és a fejét csóválva elvonult zuhanyozni.
- Nem kéne túlfeszítenünk a húrt, még a végén baj lesz, és mindkettőnkre megharagszik. Nekem mindegy, mert legfeljebb hazamegyek, de neked kell majd kibékítened, súgtam a fülébe Áginak.
- Ne félj, válaszolta, és adott egy puszit. Ismerem én az én kis uracskámat, és tudom, hogy meddig lehet elmenni vele. Meglátod, most már hamarosan megpuhul.

Mire Gyuri megmosdott, elkészültünk a finom vacsorával. Frissen sült marhahúst sütöttünk, sok salátával, meg krumplival. Farkas éhesek voltunk, mert napközben alig ettünk, viszont rendesen kitornáztuk magunkat. A hátsó kertben terítettünk meg, ahol annak ellenére, hogy még besütött a nap, egész kellemes volt. Gyuri megint egy szál sortban jelent meg. Nem is nagyon törülközött meg, a testén vízcseppek fénylettek. Összeszorult a torkom. Ági odalépett hozzá és megölelte.
- Hmm milyen friss és illatos az én uram mondta hízelkedve. És milyen izgatóan hűvös a teste, brr egészen beleborzongok, te nem akarod kipróbálni Juli? Fordult felém.
- Ági te bolondgombát ettél, ma vagy mi van veled, kérdeztem vissza. Hagyd már szegényt.
- Igaz-igaz, állt mellém Gyuri. Ági erre megpaskolta a hasát:
- Oké, de amit tegnap este mondtam, azt még ma is tartom, vagy te öltözöl, vagy mi vetkőzünk. Azzal otthagyta. - Csináljatok amit akartok, akkor sem veszek pólót, mert tegnap is kimarta a bőrömet az izzadtság. Viszek valami innivalót, ti meg hozzátok a vacsorát, mert összeesem az éhségtől, morogta és kiment.

Ági azonnal lekapta a „melltakaróját”, majd a kezembe nyomta az étellel teli tálat. Kinyitotta nekem az ajtót, majd amikor kiléptem, egy mozdulattal kioldotta a masnit az én cicifedőmön, és lerántotta rólam. Felsikkantottam és majdnem elejtettem a tálat. Gyuri, aki már kint volt, felkapta a fejét, és üveges szemekkel nézte, amint a két majdnem meztelen őrült nő, a nagy tálcákkal közeledik felé.
- Pálmalevél legyezőnk sajnos nincs, de ha kívánod, a szoknyácskáinkkal legyezgethetünk szívesen, mondta kajánul Ági, mire én megint csak idétlenül vihogtam.
- Ti tényleg bolondgombát ettetek, de azért sem hagyom magam kihozni a sodromból, mondta fejcsóválva Gyuri. A kerek asztalt Ági úgy terítette meg, hogy az ételek elfoglalták az asztal egyik felét. Így mi közrefogtuk Gyurit. aki igen csak feszengett, és nem tudta, hogy merre nézzen. Bárhova is fordult, csak ciciket láthatott, meg szerintem puncikat is, mert a „szoknyácskák azonnal felgyűrődtek, ahogy leültünk. Úgy vettem észre, hogy szépen nődögélni kezd a nadrágján lévő, amúgy sem kicsi dudor és titkon reménykedtem benne, hogy az én látványom is hozzájárult ehhez, és nem csak az ő imádott Ágijának köszönhette. Én mindenesetre mindent megtettem ezért, főleg a whisky és a két pohár vörösbor után, amit még evés előtt, megitatott velünk Ági.

Azt játszottuk, hogy mindketten a másik tányérjában levő legjobb falatokat kívántuk meg, és folyton átnyúlkáltunk Gyuri felett, hogy elcsenjük azokat. Persze közben rendszerint végighúztuk a mellünket Gyuri karján vagy a hátán. Egyszer (isten bizony véletlenül) megbotlottam, és ha el nem kap, elestem volna. Az egyik mellem, a védekezésül felemelt kezében landolt, míg a másik, pont a szájához érkezett, ami ráadásul nyitva volt, mert éppen mondani akart valamit, így a mellbimbóm beszaladt, egészen a nyelvéig. Lehet, hogy csak el akarta rántani, de ezzel a mozdulattal végignyalta, és az amúgy is meredező bimbó, még inkább megkeményedett. Áginak potyogtak a könnyei a nevetéstől, de az ő mellei is jócskán hegyesedtek.
- Bocsánat, rebegtem és is nevetve, és visszahuppantam a székembe. Azt hiszem, ezután még többet vihogtam, és ahogy izegtem-mozogtam, a „szoknyácska” vastag övvé tekeredett a derekamon. Nem takart már semmit. Ági is ugyanígy járt.

Ezért egy kis idő múlva felállt, és letépte magáról a kendőt.
- Vágja a derekam, nem tudok így enni. Téged nem zavar Juli? Dehogynem feleltem. Én is felálltam és kissé imbolyogva leoldottam magamról a kendőt. A puncim kb. 20 centire lehetett Gyuri arcától, akinek addigra már nem csak teljes merevedése volt, hanem a gatyája is átázott egy ponton. Két kézzel kapaszkodott a szék karfájába, és mereven nézett maga elé, mogorva képet vágva.
- Most miért csinálsz úgy, mintha még nem láttad volna őt pucéran? Tudok ám mindent, vagy csak majdnem mindent? Ki vele mit titkoltok? - kérdezte évődve Ági. Gyuri egyre mogorvább lett, mire Ági így szólt:
- Haragszik az én kis uracskám, ma nincs valami vicces kedvében. Gyere engeszteljük ki, azzal elkezdte puszilgatni az arcát. Nekem már mindegy volt, valószínűleg be voltam rúgva, és gondolkodás nélkül odahajoltam, és elkezdtem puszilgatni a másik oldalról. Közben a mellünk és a puncink is hozzáért a karjához.
- Mi ez? Összeesküvés? Ti teljesen megőrültetek - kiáltott fel végül. Szerintem be vagytok rúgva - mondta, de már koránt sem volt olyan haragos.

Mi visszaültünk, és tovább nevettünk, ő meg ivott egy kortyot és a bajusza alatt morgott.
- Micsoda két boszorkány, meg vagyok én áldva. A folt azonban határozottan nőtt a nadrágján. Ági meg is jegyezte:
- Leöntötted magam drágám, le kéne venned azt a gatyát, mert bepállik szegénykém. Ő erre megpróbálta elrejteni, a merevedő dorongját, de csak annyit ért el vele, hogy beterelte a lába közé, ahol az kidugta a fejét sort alján. Vörösen és nedvesen meredt előre, hatalmas makkja. Ági persze nevetett, és megpuszilta Gyurit.
- Vedd már le te buta, mondta, nagyon kényelmetlen lehet. Gyuri egészen elvörösödött, én meg kicsit elszégyelltem magam.
- Gyere, szedjük le az asztalt mentett ki a némiképp kínossá váló helyzetből Ági. Összeszedtük a maradékokat és otthagytuk szegényt. Amint mentünk befelé a tálcákkal, a kezünkben, az ablakban visszatükröződve láttam Gyurit, amint bennünket néz, és a nadrágját igazgatja. Gyorsan elmosogattunk és elpakoltuk az edényeket.

Mire végeztünk, kezdett sötétedni. Hűvösebb azonban nem lett. Ági elővett két-három szúnyogriasztós gyertyát. - Figyelj, mondta. Én most kimegyek, te pedig várjál tíz percet, aztán gyere ki csendben és állj a háta mögé. - Hosszúak a körmeid, kérdezte. Azok voltak.
- Fél évembe került, mire nőttek egy centit.
- Óvatosan cirógasd velük a hátát, így ni, és megmutatta. Azonnal libabőrös lettem. Addig csináld, amíg észre nem vesz, és hátra nem néz. Akkor egyszerűen csókold meg. Közben viszont ne szólj egy szót se, bármit is látsz vagy hallasz. Oké?
- Oké, válaszoltam és megölelte.
- Hol az a parfüm állt meg. Berohantunk a szobába és befújta magát, meg engem a megfelelő helyeken. Hmm mondta és megcsókolt. Ez lesz ám az igazi, és kiment. Az ajtóból lestem utána. Gyuri tényleg levette a nadrágját, de háttal ült nekem, így semmit sem láttam belőle. Mögé lépett és simogatni kezdte. Gyuri hátra hajtotta a fejét, és Ági megcsókolta. Kezeivel a mellkasát simogatta. Hallottam Gyuri hangját,
vigyázz, kijöhet.

Nem gondolnám, válaszolta jól érthetően Ági, azt hiszem becsípett, és lefeküdt. Ó, az álnok, gondoltam de közben jót kuncogtam magamban. Ági ekkor megkerülte a széket, és letérdelt Gyuri elé. Nem láttam, mit csinál, de sejtettem. Beleborzongtam. Én is akarom. Lelki szemeim előtt megjelent, amint előtte térdelek és hatalmas makkját szopogatom. A torkomban gombóc nőtt a gondolattól. Gyuri nyögése riasztott fel az álmodozásból. Letelt a tíz perc. Óvatosan elindultam kifelé. Gyuri teljesen ellazulva dőlt hátra, az alacsony támlájú széken. Halkan nyögdécselt. Mögé értem, és átpillantottam a válla fölött. Majdnem felsikoltottam. Ági teli szájjal szopta a hatalmas dorongot. Szerintem egy negyedét sem tudta bekapni, de ügyesen megoldotta. Körbe nyalogatta a makkot, azután bekapta. Beszívta a szájába, ameddig bírta. Kettőt-hármat mozgott, előre-hátra, majd kiengedte. Mély levegőt vett, majd nyelvével, ajkaival végig simította a teljes hosszát. Egyik kezével megemelte, a másikkal pedig a heréit masszírozta. Azokat is megcsókolta, az egyiket a szájába vette és megszívta, majd visszatért a makkhoz.

Lélegzetvisszafojtva figyeltem őt. Tanultam. Próbáltam az eszembe vésni minden mozdulatát, hiszen még sosem csináltam ilyet. Felpillantott. A makkal a szájában feltérdelt, és átölelte Gyurit. Kezével intett, hogy jöjjek közelebb és elkezdte a hátát simogatni. Odaléptem, mire megfogta a kezem, és Gyuri hátához illesztette. Óvatosan, gyengéden húzogattam a körmeimet fel és le, ahogy nekem mutatta. Gyuri hirtelen libabőrös lett, és remegni kezdett. Tudom, hogy egy boszorkány vagy. Ilyet csak akkor csinálsz, ha akarsz valamit, nyögte Áginak. Hadd halljam, ne kímélj. Ági felállt, és Gyuri ölébe ült, szemből. Megfogta a dorongját, és magába illesztette. Nagyon lassan mozgott, fel és le, közben integetett, hogy ne hagyjam abba. Gyuri hörgött, és sóhajtott, az élvezettől. Ági megcsókolta, majd így szólt: A születésnapomon azt ígérted, bármit kérhetek, megteszed nekem. Állod a szavad? Az attól függ, hogy mit kérsz, nyögte Gyuri.

Mi az, hogy attól függ? Bármit kérhetek azt ígérted, válaszolt sértődötten Ági. Na jó! Ki vele. Hármasban szeretnék szeretkezni, Julival. Mondta Ági, és erőteljesen ráereszkedett a dorongra. Te megőrültél, még ha bele is egyeznék, honnan tudod, hogy ő akarja-e? Suttogta, szaggatottan, egy nagy sóhajtás közepette Gyuri . Ági elmosolyodott, még mélyebbre engedte magába a férjét és megcsókolta. Onnan, hogy már régóta a vállaidon van a kezem, drágám, és felnevetett, ahogy Gyuri, rémült szemekkel hátra hajtotta a fejét, egyenesen a melleimre, mert akkor már egészen közel álltam hozzájuk. Két kezemmel megszorítottam az arcát és megbeszélésünkhöz híven alaposan megcsókoltam a szerencsétlent, aki moccanni sem tudott tőlünk. Legalább egy percbe vagy még többe került, mire visszacsókolt. Felnyúlt a kezével, a hajamat és a hátamat simogatta, majd megmarkolta a vállamat, mert Ági közben felgyorsította a ritmust. Egy idő múlva kibontakoztam, és a szájához illesztettem a mellemet. Azt, amelyik már korábban is járt ott. Megcsókolta. Az egyik kezét a másik mellemhez, a másikat pedig a puncimhoz vezettem. Nagyon gyengéden markolászta őket, simogatta, becézgette az ujjaival, miközben nagy átéléssel szopta hegyesre a bimbómat. Körbe puszilgatta az egész halmot, és hosszú ujjaival mélyen behatolt a lucskos barlangomba. Hüvelykujjával pedig a csiklómat dörzsölgette. Én közben Ágival csókolóztam. Egyszerre mentünk el.

Gyuri hörgött, de nem volt olyan visszataszító, mint az osztálytársam, Ági, meg vinnyogott a kéjtől. Csak én voltam csendes, bár alaposan felgyorsult a lélegzetem, és Gyuri keze is jócskán lucskos lett, de hol volt ez még attól, ami ezután következett. Gyuri hátra hanyatlott a széken, Ági ráborult, én meg őrájuk, és együtt lihegtünk. Később, egyszerűen lecsúsztam a lábaikhoz, és azokat ölelgettem, a füvön ülve. Ági tért magához először. Ne a fűre ülj, még felfázol. Azzal felállt, és a már eddig is sokat látott lepedőre vonszolt minket. Gyuri volt alul, Ági félig ráfeküdt, és magukhoz húzott engem is. Egymáshoz tapadva feküdtünk, miközben Gyuri átölelt minket. Úristen nem egy boszorkány, hanem kettő. Sóhajtott fel egy idő múlva. Bármibe lefogadom, hogy ezt előre kiterveltétek. Most kezdem csak érteni az egészet, amit az este műveltetek. Tulajdonképpen mit csináltatok ti egész nap? Megtudhatnám? - Meg, felelte Ági, és átmászott, az urán keresztül, hozzám. Hanyatt döntött, és rám feküdt. Csókolózni kezdtünk, és egymást simogattuk. Gyuri döbbenten felült, és leesett állal nézett minket. Úristen, ti megőrültetek, suttogta kiszáradt torokkal, és még mondani akart valamit, de ekkor Ági lecsúszott rólam, és a bal mellemet kezdte puszilgatni, miközben Gyurit közelebb húzta. Ne beszélj, annyit, gyere! Szólt, és a férje fejét rányomta a jobb mellemre. Ketten szívták, csókolták, dögönyözték a testemet. Kezükkel egyszerre értek a pinusomhoz. Közösen kényeztették

Ági betolta Gyuri ujját a barlangomba, ő meg a csiklómat pödörgette. Közben Gyurit is megcsókolta, majd az én ajkaimhoz irányította a férjét. Ő is odatolta a pofiját és hárman csókoltuk egymást. Egyszerre két nyelv hatolt az ajkaim közé, miközben szakadatlanul izgatták az ágyékomat. Rettenetesen finom volt. Tocsogott a pinusom a sok kéjnedvtől. Ezután Ági kibontakozott az ölelésünkből, és mint egy bábjátékos, irányított minket. Gyuri karjait a nyakam köré fonta, és biztatott, minket, hogy csókolózzunk. A lábaimat össze tette, hogy szorítsam vele a férje kezét, miközben az engem ujjazott, az enyémmel, pedig végigsimította Gyuri testét, és az ujjaimat rákulcsolta az ura dorongjára. Puha volt, de már növekvő stádiumban. Így is alig érték át az ujjaim. Ági lassan húzogatni kezdte a kezemet, föl-le, és éreztem, hogy lassan keményedni kezd. Ezután odavonta a fejemet és két kezét egymás fölött tartva, megmarkolta a szerszámot, és az arcom felé fordította. Még így is több mint a fele kilátszott a kezei közül. Jézusom suttogtam az előttem lüktető makk fölé hajolva. Ezt nem fogom kibírni. Ekkor Gyuri a lábaimnál fogva megemelt, és a hasára fektetett. A mozdulattól kissé előre buktam, és a dorongja becsúszott a számba. Majdnem megfulladtam. Teljesen betöltötte a szájüregemet, és alig valamennyi fért el benne.

Ági a kezével mozgatta a fejemet, és mutatta, hogy mit csináljak. Én próbáltam magam elé idézni, amit az imént láttam, és önálló akcióba kezdtem. Ugyanazt az ízt éreztem, mint reggel, mikor Ági pinusát nyaltam. Egészen belebódultam. Közben Gyuri az ágyékomat nyalta, a popsilyukamtól egészen a hasamig. Ilyenkor mindig megemelelte a lábamat, amitől újfent leszaladt a torkomon a szerszámja. Én közben, illetve a puncim, bőven árasztotta a kéjnedveit a szájába. Ági is magamra hagyott, a hatalmas fallosszal, amit korábban közösen nyaltunk. Volt rajta elég hely kettőnknek is, szerintem többen is elfértünk volna rajta. Végigcsókolta, cirógatta az ajkaival a gerincemet, meg a fenekemet. Gyuri széles mellkasát lovagolva, alaposan szétnyílt. Gerezdjeim közé is behatolt a nyelvével, és a popsilyukamat nyalogatta. Felsikítottam a gyönyörtől. Gyuri ekkor már nem csak nyalta, hanem ujjaival mélyen bent járt a barlangomban. Ági is mellé dugta az ujját, majd, mikor már elég síkos volt, kihúzta, és a popsilyukamat birizgálta vele. Szép óvatosan behatolt.

Először összerezzentem, de aztán elengedtem magam, és hagytam, hogy az események sodorjanak magukkal. Azok ketten, egymás ujját masszírozták, a két lyukamban, én meg egy hatalmasat élveztem, miközben színes karikák táncoltak a szemem előtt. Teljesen elernyedtem. Ezt megérezve, Gyuri egyszerűen leemelt magáról, és hanyatt fektetett. Fölém hajolt és megcsókolt. Az arca maszatos volt a nedveimtől, amit én hálásan lenyalogattam róla, majd a lábam közé térdelt. Egyik kezével gyengéden megemelte a csípőmet, a másikkal meg a dorongját irányította a puncim felé. Óvatosan szánkáztatta a makkját fel, s alá a vágatomban, igyekezve felvenni az én síkosságomat, majd amikor már sikítani szerettem volna a vágytól, hogy magamba fogadhassam őt, lassan megindult befelé. Vigyázz rá, lehet, hogy még szűz, hallottam Ági aggodalommal teli hangját. Jézusom, sóhajtott fel Gyuri, ti tiszta hülyék vagytok, mondta, és megállt, mintha abba akarná hagyni az egészet. Ági azonban lökött egyet rajta, mire teljes súlyával belém hatolt. Tudom, hogy átszakította a szűzhártyámat, tényleg igazam volt, hogy az osztálytársamnak nem sikerült, ezt az apró vércseppek is igazolták, amiket másnap találtunk a lepedőn, de nem éreztem fájdalmat. Jobban mondva nem ezt a fájdalmat éreztem.

Mint egy tüzes vasdorongot dugtak volna belém. Átható sikoly hagyta el az ajkamat, de Ági a számra tapasztotta az övét és vadul csókolni kezdett. Görcsösen kapaszkodtam belé, a körmeimet a hátába vájtam, és vártam, hogy múljon el az iszonyat. Pedig rendesen ki voltam tágulva, már persze magamhoz képest, és el is voltam lazulva. Gyuri várt egy kicsit, majd lassan mozogni kezdett. Öt percen belül elélveztem, utána folyamatos orgazmusom volt, dőlt belőlem a lé, és egyre kevésbé éreztem a fájdalmat. Kb. fél órát bírtam, azután elájultam. Nem tudom meddig feküdtem öntudatlanul, de amikor magamhoz tértem, Ági arcát láttam magam előtt. Négykézláb állt, és egy vizes kendővel törölgette az arcomat. Gyuri közben hátulról szeretkezett vele, bár az arca tele volt aggodalommal. Mikor látta, hogy rendben vagyok, megnyugodott, és újult erővel döfködte Ágit, aki rám borulva nyögdécselt, és a mellbimbóimat szívogatta.

Ez még ugyanaz a menet, kérdeztem, egy idő múlva. Igen lihegte a fülembe. Kérlek engedd át nekem a végét, érezni szeretném, amint belém lövell, könyörögtem neki. Te kis mohó, nevetett fel, hát nem volt elég. Már így is halálra ijesztettél minket, mondta, azonban mikor Gyuri nyöszörögni kezdett, hirtelen kirántotta magából, és bevezette az enyémbe. Ha lehet, még vastagabb volt, mint az előbb, de már nem fájt. Vad táncba kezdett bennem, és még kb. tíz perc alatt ment el. Szűköltem, vonyítottam, miközben Ági punciját nyaltam, aki közben ráült a számra, és Gyurival csókolózott, aztán felrobbant a világ. Megint elélveztem, pont akkor, amikor Gyuri betonkeménységűre dagadt dorongja nekifeszült a méhszájamnak, és szinte feltolta a torkomig, és a makkjából az ölembe zúdult az áradat. Percekig jött belőle a nedű, elárasztva a belsőmet. Görcsösen rángatózott bennem az ondót okádó fegyvere. Megint az ájulás környékezett, de most már tudtam uralkodni magamon, de elsírtam magam. Ági is elélvezett, a nyelvemtől, és most mellettem hevert. Gyuri rám feküdt és csókolgatott, miközben, lassan lankadó szerszámjával óvatosan mozgott bennem, levezetésként.

Be kell valljam, most, hogy nem feszített annyira, ez mintha még kellemesebb lett volna, mint az előbb. Köszönöm nektek, zokogtam a fülébe, mire megcsókolt, majd az ajkaival itatta fel az arcomon patakzó könnyeimet, amihez Ági is csatlakozott. Nem akartam, hogy vége legyen. Összeszorítottam az ágyékomat, és kényszerítettem, hogy bennem maradjon. Hüvelyem izmai amúgy is rángatóztak, és én minden igyekezetemmel azon voltam, hogy erősítsem ezt. Meg is lett az eredménye, mert pár perc múlva éreztem, hogy ismét nőni kezd a dorongja. Mit csináltok kérdezte Ági. Nézzenek oda, nevette el magát, de szorgosan elkezdte Gyuri hátát simogatni, meg a heréit gyürködte, és a dorongjának azt a részét masszírozta, ami nem fért be a pinusomba. Néhányszor így is hozzáütődött a keze a bejáratomhoz, ahogy Gyuri kezdett hevesebb lenni. Ezután már csak őrá figyeltem. Görcsösen szorítottam magamhoz, és vadul emelgettem a csípőmet, hogy minél mélyebbre hatolhasson. Nem tudom meddig tartott, és hogy hány orgazmusom volt közben. Most már nem ájultam el, de félig öntudatlan voltam a gyönyörtől. Mikor éreztem, hogy neki is hamarosan jó lesz, egy hirtelen ötlettől áthatva rászóltam. Szeretném, ha a számba élveznél. Érezni akarom a magod ízét. Ettől teljesen bevadult. Olyan őrült sebességre kapcsolt, hogy szinte füstölt a micsodám és sikítozni kezdtem. Ági, aki közben ott hagyott minket, rohanva jött vissza, kezében egy kancsó itallal.

Megőrültetek kérdezte, de ekkor Gyuri kirántotta belőlem a dorongját és feltérdelt. Én gyorsan elé ültem, és mohón szopni kezdtem. Ő nyöszörgött, hörgött, és Ágit elkapva vadul csókolni kezdte. Aztán felrobbant, és én csak szívtam, szívtam magamba a belőle kiáradó sűrített tej szerű magját. Annyi volt, hogy muszáj volt közben le is nyelnem belőle. Pedig állítólag, s ezt később tapasztaltam is, harmadikra már alig szokott valami kijönni, a férfiakból. De ő nem ilyen volt, vagy legalább is akkor nem. Mikor abbamaradt a rángása, és az áradat, lehanyatlottam, és idétlenül vihogni kezdtem, miközben a szájam széléről nyalogattam a kicsorgó nedűt. Ági is kacagott, majd oda jött, és lenyalogatta rólam a maradékot, ami a nyakamon és a mellemen folyt végig. Gyuri dülledt szemekkel hevert mellettünk, és erősen zihálva vette a levegőt. Őt is lenyalogattuk, főleg a szerszámját. Ezután Ági tisztára nyalta a pinusomat is, majd itallal kínált minket. Nagyon jól esett. A pohár mellé egy pirulát is nyújtott felém. Tessék édesem, mondta, egy kis desszert. Mi ez speed tabletta, kérdeztem nevetve. A fenéket mondta, postinor. Fogadjunk, hogy nem szedsz gyógyszert. Gyurira meg úgysem lehet „zoknit” kapni. Próbáltuk már, de eddig még mind elszakadt. Jézusom kaptam a szám elé a kezem, még szerencse, hogy fel vagy szerelve, de mi ez? Még sosem hallottam róla. Elmondta, és ettől igen csak megkönnyebbültem.

Közösen zuhanyoztunk le, majd megettük a maradék kajákat, ránk fért, azután elmentünk lefeküdni. Én indultam a saját kis vackomba, de kézen fogtak és beinvitáltak magukhoz. Jó nagy ágy volt, kényelmesen elfértünk rajta hárman is. Persze ebből az lett, hogy még egy menetet kifacsartunk szegény Gyuriból. Ekkor már olyan fáradt volt, hogy csak úgy ment bele, hogy hanyatt feküdt, a többit meg ránk bízta. Elég hosszúra sikeredett, a játékunk. Fejenként háromszor váltottuk egymást Ágival a lovaglásban, mire ő is elment. Mi meg repültünk, többször is, de hogy hányszor azt most sem tudtam, mert elvesztettem a fonalat. Boldogan, kielégülten feküdtünk két oldalról Gyurihoz simulva. Bókoltunk neki rendesen, hogy milyen fantasztikus volt, meg, hogy mennyire jól érezzük magunkat ettől. Igaz is volt, még hazudnunk se kellett. Viccelődtünk is azért, persze a fiú rovására, de én már nagyon fáradt voltam. Éppen befészkeltem magam, Gyuri hóna alá, hogy elaszom, amikor valami nagyon furcsát mondott. Fantasztikusan jók voltatok lányok. Én is élveztem a mai estét, de lehet, hogy váltanom kéne. Hogy érted ezt kérdezte Ági. Tudod Julinak mélyebben be tudom dugni. Lehet, hogy el kéne válnunk és ezután vele lennem? Na majd meglátjuk. Engem szinte letaglózott ez a mondat. Minden jó kedvem elmúlt, és az álom is kiröppent a szememből. Gyuri rögtön elaludt, Ági viszont halkan sírdogált a sötétben. Egyikünk sem szólt semmit.

Egész éjjel a plafont néztem, majd amikor pirkadni kezdett, óvatosan felkeltem. Megint összecsomagoltam, és kerestem egy papírt. Drágáim! Köszönöm ezt a két csodálatos napot, amit veletek tölthettem. Soha nem fogom elfelejteni, de nem maradhatok tovább, mert nem lenne jó vége. Barátsággal, szeretettel fogadtatok, sőt még ennél is többet adtatok nekem. Remélem később, még találkozunk, ha sikerült összerendeznem a lelkemet és az érzelmeimet, de most elmegyek, mert úgy érzem magam, mint egy elefánt a porcelán boltban, aki két lábbal rombolja le, amit évek alatt felépítettek. Sohasem láttam még két egymást ennyire szerető embert. Kérlek, ne változtassatok ezen, senki kedvéért. Éljetek boldogan. Szeretlek benneteket: Juli

Azzal csendben kiosontam és lementem az állomásra. Az első vonat már elment, a következőre másfél órát kellett várni, ezért úgy döntöttem, hogy felszállok az első bejövő vonatra, akkor is, ha az, az ellenkező irányba megy. Mindegy volt, csak el innen. Aztán majd csak hazakeveredek valahogy.

Folyt. köv.